Feladat: 1471. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bene Gyula ,  Benkő Zsigmond ,  Csikós Balázs ,  Csók Tibor ,  Csordás András ,  Frey István ,  Hlavathy Zoltán ,  Kaufmann Zoltán ,  Mechler Ferenc ,  Németh Gábor ,  Németh Róbert ,  Sas Viktor ,  Simon István ,  Vesztergombi Antal 
Füzet: 1978/május, 233 - 236. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Gördülés vízszintes felületen, Tapadó súrlódás, Csúszó súrlódás, Függvények grafikus elemzése, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1977/december: 1471. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 


 
A golyóra a következő erők hatnak (1. ábra): súlyerő (Mg), nyomóerő (N), súrlódási erő (S). A fóliára ható erők (2. ábra): súlyerő (mg), húzóerő (F), nyomóerők (N és N1), súrlódási erők (S és S1). A gyorsulások és a szöggyorsulás jelölését, valamint a pozitív irányokat is feltüntettük az ábrán.
 

 

1. ábra

 

 

2. ábra

A mozgásegyenletek:
MA=S,(1)0=Mg-N,(2)Θβ=SR,(3)ma=F-S-S1,(4)0=mg+N-N1.(5)
Itt
Θ=(2/5)MR2(6)
a golyó tehetetlenségi nyomatéka.
F nagyságától függően három esetet különböztetünk meg:
a) F elég kicsi. Ekkor a fólia odatapad az asztalhoz, a golyó sem mozog:
a=0;(7)A=0.(8)


Az (1)‐(8) egyenletrendszerből kapjuk, hogy
β=0,S=0,S1=F;
és természetesen a golyó szögsebessége is nulla:
ω=0.
Az a) eset megvalósulásának feltétele, hogy
S1μN1,
azaz
Fμ(m+M)g(9)
legyen.
 

b) Ha
F>μ(m+M)g,
de nem olyan nagy, hogy a golyó megcsússzék a fólián, akkor a fólia és a talaj közötti súrlódásra az
S1=μN1,(10)
valamint a golyó csúszásmentes gördülésére az
Rβ=a-A(11)
egyenletek teljesülnek. Az (1)‐(6), (10), (11) egyenletrendszert megoldva a következő eredményeket kapjuk:
a=72F-μ(m+M)gM+72m,A=F-μ(m+M)gM+72m,β=52RF-μ(m+M)gM+72m.

Szükségünk van még a golyó szögsebességére hosszú idő elteltével, azaz jóval a fólia kihúzása után. Ehhez először számítsuk ki, hogy mennyi ideig marad a fólián a golyó. A golyó gyorsulása a fóliához képest a-A, így a leesésig eltelt t1 időre igaz a következő:
l=(1/2)(a-A)t12,
ahonnan
t1=2la-A.
Így a golyó szögsebessége a leesés pillanatában
ω1=βt1=2lβR.
A golyó sebessége ekkor
v1=At1=(2/5)2lRβ.

 

 

3. ábra

Nagyon lényeges körülmény azonban az, hogy a golyó a sebességének megfelelő forgásiránnyal ellentétes irányban forog. A golyó mozgásegyenletei a talajra érkezés után (3. ábra):

MA*=S*,(1*)0=Mg-N*,(2*)Θβ*=S*R;(3*)

valamint amíg a köszörülés (csúszva gurulás) tart, addig

S*=μN*.(4*)

Az (1*)‐(4*), (6) egyenletrendszert megoldva kapjuk, hogy
A*=μg,β*=(5/2)μg/R.
Így a golyó sebessége
v*=v1-A*t,
szögsebessége pedig
ω*=ω1-β*t
alakban függ az időtől.
A köszörülés abban a t2 időpillanatban fejeződik be, amikor a golyó sebessége és szögsebessége kielégíti a gördülés
v*=-ω*R
feltételét. Behelyettesítés után kapjuk, hogy
t2=27v1+ωRμg=252lRβμg.
A keresett ω értéket az ω* adja meg, ha behelyettesítjük a t2 időt:
ω=ω*(t2)=ω1-β*t2=0.

Így ‐ érdekes módon ‐ a golyó, miután elhagyta a fóliát, t2 idő múlva megáll.
A b) eset megvalósulásának az a feltétele, hogy ne következzék be csúszás a golyó és a fólia között, azaz
SμN,(12)
vagyis
Aμg,Fμg[2M+(9/2)m]
legyen.
 

c) Ha
F>μg[2M+(9/2)m],
akkor az (1)‐(6), (10) egyenletekhez az
S=μN(13)
egyenlet csatlakozik, mivel a golyó és a fólia egymáson csúsznak. Az egyenletrendszert megoldva kapjuk, hogy
a=F-μg(2M+m)m,A=μg,β=52μgR.

Ebben az esetben ismét ki kell számítanunk a golyó szögsebességét a talajra érést követő köszörülés befejezése után. A b) esethez hasonlóan a leesésig eltelt idő
t3=2la-A.
A golyó szögsebessége a leesés pillanatában
ω3=βt3=52μgR2lmF-2μg(M+m).
A golyó sebessége ekkor
v3=At3=μg2lmF-2μg(M+m).

Természetes, hogy az (1*)‐(4*), (6) egyenletrendszer írja le most is a mozgást, azaz az előző pontban felírt β* és A* értékekkel számolhatunk.
A golyó sebessége a köszörülés során
v*=v3-A*t,
szögsebessége
ω*=ω3-β*t.
A
v*=-ω*R
egyenletből kifejezve a köszörülés időtartamát, azt kapjuk, hogy a köszörülés befejezésének időpontja
t4=27v3+ω3Rμg=2lmF-2μg(m+M).
A keresett ω értéket az ω*(t4) behelyettesítéssel számíthatjuk ki:
ω=ω*(t4)=ω3-β*t=0.
Ismét azt kaptuk, hogy a golyó állva marad.
A numerikus adatok felhasználásával nyert eredményeinket a 4. ábrán szemléltetjük.
 

 

4. ábra

 Csók Tibor (Kecskemét, Katona J. Gimn., IV. o. t.)
 dolgozata alapján
 

Megjegyzés. Az impulzus és impulzusmomentum tételének alkalmazásával közvetlenül és egyszerűen bizonyítható, hogy a golyó a végén állva marad.