A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A repülőgépre a gép súlyán és a motor tolóerején kívül még egy erő hat, ami abból fakad, hogy a repülőgép a környező közeghez (levegőhöz) képest mozog. Ez utóbbi erőt két komponensre bonthatjuk: egy vízszintes közegellenállási erőre és egy függőleges emelő erőre. Amikor a gép egyenletesen repül, (máskülönben a repülőgép süllyed vagy emelkedik), továbbá , (máskülönben a gép lassul vagy gyorsul).
A gépre ható emelő erőt és a közegellenállási erőt megadó összefüggések: ahol a repülőgép sebessége, a környező levegő sűrűsége, és arányossági tényezők, amelyek a gép alakjától, méreteitől függnek. Látjuk, hogy az és erők függnek a levegő sűrűségétől, így a repülési magasságtól is. Egy adott magasságban repülő gépre az feltételből kapjuk, hogy kell legyen. A repülőgépre ható közegellenállási erő pedig Látjuk, hogy nagyobb magasságban (ritkább levegőben) a repülőgépnek gyorsabban kell repülnie (ha nem változik). A gépre ható közegellenállási erő azonban változatlan (ha nem változik). és értéke egy repülőgép esetén általában változtatható. Feltéve, hogy ezek optimális arányát állítottuk be, továbbá és értékét a számításba jövő körülmények között a sebességtől és a sűrűségtől függetlennek véve, a következőket mondhatjuk. A repülőgépre ható közegellenállási erő független a repülési magasságtól. Így az egy adott útvonalon végzett munka ‐ és ebből fakadóan az üzemanyagfelhasználás is ‐ állandó. Nagyobb repülési magasság esetén a repülőgép sebessége szükségszerűen nagyobb, így a gép rövidebb idő alatt ér célba. Ez előnye a nagyobb magasságban történő repülésnek. A repüléshez szükséges teljesítmény: Ez nagyobb magasságban nagyobb, így a repülőgép legnagyobb teljesítménye határozza meg az adott géppel elérhető legnagyobb repülési magasságot. A különböző magasságokban történő repülés eltérő körülményei egyes, a repüléssel kapcsolatos problémák megoldását nehezítik, mások megoldását könnyítik. Az ilyen vizsgálatok meghaladják a feladat kereteit. Ugyancsak nem vizsgálhatjuk a súlyerő és a tolóerő szögének változásából eredő effektust.
Mechler Ferenc (Debrecen, KLTE Gyak. Gimn., II. o. t.) |
|