Feladat: 1431. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Benkő Zsigmond ,  Czuczor Lajos ,  Frey István ,  Katona Gábor ,  Kriza György ,  Németh Gábor 
Füzet: 1977/december, 231 - 233. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Merev testek ütközése, Tehetetlenségi nyomaték, Energiamegmaradás, Impulzusnyomaték (perdület) megmaradása, Határozott integrál, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1977/április: 1431. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Tételezzük fel, hogy az ütközés időtartama az inga lengésidejéhez képest elhanyagolhatóan kicsiny. Közvetlenül az ütközés után az ingát ezért még függőlegesnek tekinthetjük, így az ingából és a lövedékből álló rendszerre ható külső erők hatásvonala átmegy a P felfüggesztési ponton. Erre a pontra vonatkoztatva tehát a rendszerre külső forgatónyomaték nem hat, azaz az ütközés folyamán impulzusmomentuma nem változik. Az ütközés előtti impulzusmomentum:

N1=mvl,(1)
közvetlenül az ütközés után:
N1=Θω(2)
ahol ω az inga szögsebessége, Θ a rendszernek a P pontra vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka az ütközés után:
Θ=ml2+M1l2+(1/3)Ml2.(3)
Feltettük, hogy a lövedék a M1-et tartó csuklóhoz közel állt meg, így a P ponttól való távolsága l-nek tekinthető. Az impulzusmomentum nem változott:
N1=N2.
(1) és (2) felhasználásával az
ω=mvlΘ(4)
egyenlőséghez jutunk.
Következő lépésként a munkatételt alkalmazzuk. A rendszeren a nehézségi erő által végzett munka megegyezik a rendszer mozgási energiájának megváltozásával. Jelöljük a maximális kitérés szögét φ0-lal ‐ itt az inga nyugalomban van ‐ az inga mozgási energiáját φ szögű helyzetében E(φ)-vel!
 

 

Ekkor a mozgási energia megváltozása:
E(φ0)-E(0)=-(1/2)Θω2.(5)
(Feltevésünk szerint a m tömegű lövedék a csuklóhoz közel állt meg. A M1 és m tömegű testekből álló fizikai inga lengésideje ezért igen nagy. Így M1 elfordulása a maximális kitéréskor még elhanyagolható, saját forgási energiával nem rendelkezik.)
Figyelembe véve, hogy a lövedék és a M1 tömeg súlypontja a maximális kitéréskor még közel egy magasságban van, és a nehézségi erő ellenében történik a munkavégzés, a nehézségi erő munkája (l. az ábrát):
W=-(M1+m)gh-Mg(h/2)=-g[M1+m+(1/2)M]l(1-cosφ0).(6)
A munkatétel szerint:
W=E(φ0)-E(0).
(5) és (6) alapján a következő egyenlőséghez jutunk:
-(1/2)Θω2=-gl(1-cosφ0[M1+m+(M/2)].
Ebből (3) és (4) felhasználásával a maximális kitérésnél
cosφ0=l-m2v2gl[M1+m+(1/3)M](2M1+2m+M).
Ha ebből a képletből cosφ<-1 adódik, maximális kitérésről nem beszélhetünk; ekkor az inga körbefordul.
 

  Benkő Zsigmond (Szolnok, Verseghy F. Gimn., II. o. t.)
 

Megjegyzés. Az inga közvetlenül ütközés utáni szögsebességét másképp is kiszámíthatjuk. Newton II. törvénye szerint a lövedék lassítását okozó erő időintegrálja megegyezik az ütközés utáni és előtti impulzusok különbségével. Ha τ az ütközés ideje, ω az ütközés utáni szögsebesség és I(t) a t időpontbeli impulzus, akkor:
0τFdt=I(τ)-I(0)=mωl-mv.(7)

Az ingára ható forgatónyomaték idő szerinti integrálja megegyezik az ütközés utáni és előtti impulzusmomentumok különbségével. Newton III. törvénye szerint a lövedéket lassító F erő ellenerejének a forgatónyomatéka hat az ingára. Ha τ igen kicsi, F erőkarja l-nek vehető:
0τ(-Fl)dl=N(τ)-N(0)=[M1+(1/3)M]l2ω.(8)
A (7) és (8) egyenletek összevetéséből ω-ra (4)-gyel megegyező kifejezést kapunk.
 

 Czuczor Lajos (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.)