A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. ,,A temodinamika alapjai'' című cikkben olvashatunk a Carnot-féle körfolyamatról, s ennek megfordításáról, a ,,hőszivattyúról'' is. Ez utóbbi fűtőtestnek tekinthető, hiszen a alacsonyabb hőmérsékletű hőtartályból hőt von el, s munka befektetése után hőt ad le a hőmérsékletű hőtartálynak. A folyamatban a hasznos munkavégzést a fűtendő helyiségnek leadott jelenti, a berendezés működtetéséhez szükséges munka pedig a körfolyamat során végzett mechanikai munka. A hatásfok definíciója ezért ebben az esetben Ennek kiszámításához elevenítsük föl először azt, amit a szokásos irányú Carnot-folyamatról tudunk. Ugyanezen két hőtartály között működtetve az nyilván hőt vesz fel hőmérsékleten és -t ad le -n. Az eközben nyert hasznos munka abszolút értéke ugyanaz, mint az előző . A hatásfokot most természetesen az összefüggéssel definiáljuk. Az abszolút hőmérséklet bevezetésekor láttuk, hogy (Az egyszerűség kedvéért legyen , éppen az etalon hőmérséklet.) Mindezekből következik, hogy a ,,hőszivattyú'' hatásfoka melyről látjuk, hogy -nél nagyobb, tehát igen gazdaságos fűtést tesz lehetővé. Természetesen eközben a környezettől hőt von el, azt tovább hűti. Az első főtétel alapján a körfolyamatra
tehát az egész környezettől elvont hőt, és még a mechanikai munkának megfelelő hőt is a fűtendő helyiségnek adja át. Az -nél nagyobb hatásfok nincs ellentmondásban az energia megmaradásával, hiszen a leadott energia és a felvett energia hányadosa ideális esetben is csak : Benkő Tibor (Győr, Révai M. Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján |