A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az egyensúly feltétele, hogy a testre ható erők és forgatónyomatékok vektori összege nulla legyen.
Az erők egyensúlyából (l. az ábrát):
az pontra vonatkozó forgatónyomatékok egyensúlya: | | amelyet átalakítva a egyenlethez jutunk. A súrlódási erőkre érvényes kényszerfeltételek: és a) A továbbiakban megvizsgáljuk, milyen szögek mellett valósulhat meg egyensúly. Ez nem jelenti azt, hogy ilyen szögekre szükségképpen egyensúly áll fenn, hiszen a kocka esetleg lehelyezhető oly módon is ‐ az éleit megfelelően beszorítva ‐, hogy felboruljon. Először az esetet vizsgáljuk. mellett fennállhat ‐ labilis ‐ egyensúly, ha a fal és a kocka között nem hat erő; -t csökkentve a kocka egyszer megcsúszik. Mindaddig, amíg és közül legalább az egyik nem éri el a maximális értéket, addig a kocka nem csúszik meg; határesetben és is maximális értékű.
Mivel a fal ugyanis csak nyomhatja a kockát ‐, azért (2) alapján tehát akkor maximális, ha maximális, ha vagy Mindkét esetben egy-egy értékhez jutunk a következő átalakításokkal: (5*) alapján -t ‐ -vel kifejezve ‐ behelyettesítjük a (3) egyenletbe. (4*)-ot és (5*)-ot az (1) és (2) egyenletekbe helyettesítjük, és -t kifejezzük. Ezt a kifejezést (3)-ba beírva átrendezés után a összefüggéshez jutunk. Hasonlóképpen (5**) felhasználásával a kifejezést kapjuk. Mivel azt a legkisebb határszöget keressük, amelyre még megvalósulhat egyensúly, azért a keresett szög és közül a kisebbik, tehát lesz. A feladat számadataival: Ha tehát , akkor az egyensúly feltétele: és a triviális eset: . Tekintsünk az esetet. A forgatónyomaték egyenlete ekkor: | | amelyet átalakítva az | | (6) | egyenlethez jutunk. nem lehet kisebb, mint , ez a feltétel azonban a feladat számadatai mellett esetén a (6) alapján számított értékre nem teljesülhet. Ezért esetén nem lehet egyensúly. Végeredményben tehát az egyensúly a szögekre állhat fenn. b) Adott mellett ‐ amely az egyensúlyi határok közé esik ‐ a feladat sztatikailag határozatlan, mert az (1), (2) és (3) egyenletek négy ismeretlent tartalmaznak. A (4) és (5) egyenlőtlenségek felhasználásával azonban szűkebb korlátokat is megadhatunk a kockára ható erőkre. Nézzük meg, milyen , , , értékek tesznek eleget az (1)‐(3) egyenleteknek és a (4), (5) egyenlőtlenségeknek. Először tegyük fel, hogy , , , kielégítik ezeket a feltételeket. Ekkor (1), (2), (3) alapján
Ezért (4), (5) folytán -re teljesülniük kell az alábbi egyenlőtlenségeknek:
Tekintve, hogy az előbbiek szerint csak az , vagyis a esettel kell foglalkoznunk, azért a (11) egyenlőtlenség megoldása: | | (12) | Továbbá a (10) egyenlőtlenség feltételnek eleget tevő megoldása: | | (13) | A (12) és (13) egyenlőtlenségeknek együttesen az alábbi értékek tesznek eleget: | | (14) |
Másrészt könnyen beláthatjuk, hogy ha a (14) egyenlőtlenségeknek eleget tesz, akkor teljesülnek a (10), (11) egyenlőtlenségek, s így a (7)‐(9) alapján számított , , , valamint a (14)-nek eleget tevő kielégítik az (1)‐(3) egyenleteket és a (4), (5) egyenlőtlenségeket. A feladat számadatai mellett (14) a következő alakú: Ebből a (7)‐(9) előállítások figyelembevételével az , , értékekre az alábbi korlátozást nyerjük:
Frey István (Pécs, Zipernovszky K. Szakközépisk., III. o. t.) |