A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A pontszerű test mozgásegyenletei (figyelembe véve, hogy a függőleges gyorsulás zérus, mivel a szalag vízszintes);
ahol az ábra szerint a szalag és a test között ható nyomóerőt, a test gyorsulását, a súrlódási erőt jelöli.
Ha a csúszó és tapadó súrlódási együttható megegyezik és értéke , akkor (1) alapján fenn kell állnia az egyenlőtlenségnek. Ha a test nem csúszna meg, akkor teljesülne, így (2) alapján ‐ -tel számolva ‐ lenne, ami (3)-nak ellentmondana, amely szerint Következésképp előbbi feltevésünk hibás, vagyis a test megcsúszik. Ekkor (3) így alakul: (2)-be helyettesítve: Jelöljük vel azt az időt, amely alatt a test sebességre gyorsul, ekkor Enyi idő alatt a szálítószalag | | utat tesz meg. Ha közvetlenül a szalagot húznánk, akkor ennyi úton fejtenénk ki a test gyorsításához szükséges, az elmozdulás irányával megegyező irányú erőt. Mivel a szalag tömege elhanyagolható, Newton II. törvénye szerint ez az erő , (l. az ábrát) így a munka: Nyilván ugyanennyi munkát végzünk, ha bármilyen ‐ -os hatásfokú ‐ gép közvetítésével hajtja kezünk a szalagot. Oszvald Elemér (Székesfehérvár, József A. Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzések. 1. A test felgyorsításához szükséges energia: A test a szalagon | | úton csúszik, a súrlódási munka, amely hőveszteségként lép fel: Az általunk befektetett teljes munka e kettőt fedezi: A megoldásnak ezt az útját nem tekintettük az előzőtől elvileg különbözőnek. 2. Nem kaphatott teljes pontszámot az a megoldó, aki a testet gyorsító erőnek ‐ a megcsúszás vizsgálata nélkül ‐ automatikusan a súrlódási erő maximális értékét tekintette. Ha pl. lett volna, akkor módszerével hibás eredményre jutott volna.
|
|