A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A jeleket, ill. a pénz érmét akkor nem látjuk, ha a róluk kiinduló fénysugarak a vízből az üvegbe lépve megtörnek, majd a levegő határán teljes visszaverődést szenvednek (1. ábra).
1. ábra Vizsgáljuk meg, hogy mekkorának kell lennie az beesési szögnek, hogy ne jusson ki fénysugár az üvegből: Az üveg és a levegő határán teljes visszaverődés következik be, ha a beesési szögre teljesül. Továbbá így a teljes visszaverődés feltétele:
(Ugyanez a feltétel adódik, ha egy fénysugár vízből közvetlenül levegőbe lép. Ez annak a következménye, hogy az üveglemez csak eltolja a fénysugarakat, de irányukat nem változtatja meg.) Vizsgáljuk most meg, hogy milyen szög esetén lehet biztosítani a (3) feltételt a különböző módon elhelyezett jelek esetén. Csak azokat a fénysugarakat vizsgáljuk, amelyek a vízen is áthaladnak. a) A kád fenekének belső oldalán festett jelről kiinduló fénysugarak közül az érkezik a legkisebb beesési szöggel az oldallapra, amelyik a kád fenekével párhuzamos (2. ábra).
2. ábra Ha erre teljesül (3), akkor teljesül a többi lehetséges fénysugárra is, tehát a jelet nem látjuk. Az ábráról leolvasható, hogy ekkor . b) A kívülről festett jelről kiinduló fénysugarak egy része az üveg és a víz határán teljes visszaverődést szenved. A vízbe belépő fénysugarak törési szöge azonban és között bármilyen értéket felvehet, így a jelet most is csak akkor nem látjuk, ha . c) A kád fenekéhez szorított pénzdarab és az üveg között egy keskeny légrés van (3. ábra).
3. ábra Az üveghez és közötti beesési szöggel érkeznek a pénzről a fénysugarak, ezek törési szöge az üvegen való áthaladás után ‐ a megoldás első részéhez hasonlóan ‐ . Az oldallapra azok a fénysugarak érkeznek a legkisebb beesési szög alatt, amelyekre . , így a pénzérme akkor nem látható, ha Kárpáti Tibor (Pécs, Zipernovszky K. Szakközépiskola., IV. t. o.)
|