Feladat: 1362. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Binzberger Gábor ,  Faragó Béla ,  Harsányi Gábor ,  Tar József ,  Tóth Csaba ,  Zsigmond Géza 
Füzet: 1976/december, 228 - 232. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Felületi feszültségből származó erő, Görbületi nyomás, Közelítő számítások, numerikus módszerek, Függvények grafikus elemzése, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1976/április: 1362. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Egy kis ΔL hosszúságú fonaldarabra ‐ mivel ez két felülettel érintkezik ‐ a felületi feszültség miatt 2αΔL nagyságú erő hat.

 

 

1. ábra
 

A görbült fonaldarabban ébredő erő egyensúlyozza ezt ki, így az 1. ábra szerint:
2Fsinβ=2αΔL.
Kis β esetén sinββ, figyelembe véve továbbá azt, hogy 2βR=ΔL, kapjuk:
F=2αR.(1)
A fonalban végig ugyanakkora erő hat, így a fonál hártyával érintkező szakasza egy körív lesz.
Miután kiengedjük az edényből a folyadékot, a rudak és fonalak között egy hártya marad vissza. A fonalak alakja a kezdeti feltételektől függően különböző lehet, mint azt a továbbiakban részletesen végignézzük.
A felfüggesztett l hosszúságú rúdra a fonalak húzóereje, a folyadékhártya felületi feszültsége által keltett erő és a súlyerő hat. Attól függően, hogy a felületi feszültség okozta 2αl erő nagyobb-e a súlyerőnél, két esetet különböztethetünk meg. Ha mg2αl, a fonál hozzásimul és részben hozzáfekszik a rudakhoz. Mindkét eseten belül további két eset lehetséges, attól függően, hogy a két L hosszúságú felfüggesztő fonál összeér-e.
i) Tárgyaljuk azt az esetet, amikor mg2αl és a két felfüggesztő fonál nem ér össze. Ekkor a 2. ábrán látható elrendezés jön létre.
 

 

2. ábra
 

Az ábra jelölésével felírva a rúdra ható erők egyensúlyát:
mg=2αl+2Fcosβ.(2)
Tudjuk továbbá a bevezetőből a fonalban ható erő és a görbület kapcsolatát:
F=2αR.(3)
Ismerjük a felfüggesztő fonalak hosszát is:
L=2Rβ.(4)
(3) és (4) felhasználásával így alakul a (2) egyenlet:
cosββ=mg-2αl2αL.(5)
Ha mg2α(l+L), akkor β kis szög lesz, ekkor használhatjuk a cosβ1-(β2/2) helyettesítést, az így kapott másodfokú egyenlet gyöke:
β=(mg-2αl2αL)2+2-mg-2αl2αL.
Egyéb esetekben pl. grafikus úton tudjuk megoldani az egyenletet. β ismeretében a (4) egyenlet felhasználásával meghatározhatjuk a görbületi sugarat is. A rúd emelkedése az ábra jelöléseivel:
Δh=L-2Rsinβ,
felhasználva a (4) egyenletet:
Δh=L(1-sinββ).
Ezt az (5) egyenlet megoldása nélkül is meg tudjuk határozni, mivel sinβ=1-cos2β, így:
Δh=L(1-1-(mg-2αl2αL)2).
Ez a megoldás akkor helyes, ha a fonalak nem érnek össze, azaz ha
2(R-Rcosβ)<l,átírva(L/β)(1-cosβ)<l.(6)

ii) Legyen továbbra is mg2αl, de a fonalak most érjenek össze. Ekkor a 3. ábrán látható helyzet jön létre.
 

 

3. ábra
 

A (2) és (3) egyenletek most is érvényesek. (4) helyett azonban most más feltételt kell keresni. Az A és B pontok között a két fonal tartja csak a rudat, így az új egyenlet:
F=mg/2.(7)
(2)-ből most (7) és (3) felhasználásával a következőt kapjuk:
cosβ=mg-2αlmg.
Továbbá R=mg/(4α). A rúd emelkedése ebben az esetben:
Δh=2(Rβ-Rsinβ)=mg/(2α)(β-sinβ).
Ez a helyzet akkor áll fenn, ha
2RβL,vagyismg/(2α)βL.
Ha ez a feltétel nem teljesül, nyilván az i) esetről van szó, így a (6) feltétel ekvivalens a következővel:
mg2arccosmg-2αlmg>L.

iii) Legyen most mg2αl, és a fonalak ne érjenek össze. Ekkor a 4. ábrán látható állapotot kell elemeznünk.
 

 

4. ábra
 

A fonalak hozzásimulnak a rúdhoz, és részben hozzá is tapadnak. A rúdra ható erők függőleges komponenseinek egyensúlyi feltétele:
mg=(d+2R)2α.
A fonál hosszára vonatkozó feltétel:
L=l-d-2R+Rπ.
Az egyenletrendszert megoldva:
R=mg+2αL-2αl2απ.
A rúd emelkedése most a következő:
Δh=L-2R=2αl+αL(π-2)-mgαπ.
Ez az eset akkor jön létre, ha d-re pozitív szám adódik, így a következő feltételt kapjuk:
mg/(4α)(π-2)+l>L.

iv) Most legyen mg2αl és a fonalak érjenek össze. Az ekkor létrejövő állapotot az 5. ábra mutatja.
 

 

5. ábra
 

Nyilvánvalóan érvényes a (3) és a (7) egyenlet, amiből
R=mg/4α.
A rúd emelkedésére a következőt kapjuk:
Δh=(l-2R+Rπ)-2R=l+mg/(4α)(π-4).
Ez az állapot akkor jön létre, ha a fonál elég hosszú, azaz a feltétel:
mg/(4α)(π-2)+lL.

 Harsányi Gábor (Bp., Radnóti M. Gyak. Gimn., IV. o. t.)
 

II. megoldás. A fonalak és rudak között maradó folyadékhártya felületi feszültsége csökkenteni igyekszik a folyadékfelszínt. Az egyensúlyi állapotra jellemző, hogy a rendszer potenciális energiája minimális (a helyzet kis megváltoztatása a potenciális energia növekedésével jár együtt). A rendszer helyzeti energiája a folyadék felületi és a rúd helyzeti energiájának összege. Számoljuk ki a 2. ábrán látható elrendezés helyzeti energiáját!
 

 

6. ábra
 

A folyadékhártya felületét a 6. ábra alapján határozhatjuk meg:
S=St-2Sk.
St egy téglalap felülete: St=2lRsinβ; Sk egy körszelet,területét egy körcikk és egy háromszög területének különbségeként kapjuk: Sk=R2(β-sinβcosβ). Felhasználva, hogy R=L/(2β), kapjuk a folyadékhártya felületi energiáját:
Wf=2αL(lsinββ-L42β-sin2ββ2).
A rúd helyzeti energiája a kezdeti állapothoz viszonyítva:
Wr=mg(L-2Rsinβ).
A teljes energiára így a következő kifejezést kapjuk:
W=2αL(lsinββ-L42β-sin2ββ2)+mgL(1-sinββ).

Számítsuk ki a helyzeti energia β szerinti deriváltját:
W'(β)=cosβ(β-tg β)β2L[2αl-mg+2αLcosββ].
Ennek a kifejezésnek a zéróhelye adja az egyensúlyi helyzetet. A szorzat első tényezője 0 és 90 között nem ad megoldást, így a következő egyenletet kapjuk:
cosββ=mg-2αl2αL.
Ez ugyanaz az egyenlet, mint amelyet az előző megoldásban írtunk fel.
 

 Zsigmond Géza (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., IV. o. t.)