Feladat: 1345. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Faragó Béla ,  Kriza György 
Füzet: 1976/október, 92 - 93. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): A perdületmegmaradás törvénye, Tehetetlenségi nyomaték, Egyéb merev test síkmozgások, Egyéb rögzített tengely körüli forgás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1976/február: 1345. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy m a motor forgórészének tömege, és az állórész tömege elhanyagolható. Az állórész tömegének figyelembevétele csak a korong tehetetlenségi nyomatékát növelné. Tegyük fel továbbá, hogy a korong szöggyorsulása állandó.
A forgórész mozgását tömegközéppontjának haladó mozgásából és tömegközéppontja körüli forgásból tehetjük össze. A tömegközéppont gyorsuló körmozgást végez, gyorsulása érintő irányban β'd, tehát a forgórészre érintő irányban

F=mβ'd(1)
erő hat. A motorra ható centripetális erő hatásvonala átmegy a korong tengelyén, tehát ellenerejének nincs forgatónyomatéka a korongra.
A forgórész a Földhöz képest β szöggyorsulással forog tömegközéppontja körül, így rá
M=ϑβ(2)
forgatónyomaték hat.
A nagy korong F ellenereje, valamint az M forgatónyomatékot létrehozó erőpárok erőinek ellenereje hatására jön forgásba, tehát a nagy korong szöggyorsulása a
Θβ'=-M-Fd(3)
egyenletből határozható meg. (1)-et és (2)-t behelyettesítve nyerjük:
β'=-ϑΘ+md2β.

 Faragó Béla (Csongrád, Batsányi J. Ginm., IV. o. t.)
 

II. megoldás. A feladatot megoldhatjuk az impulzusmomentum megmaradása tételének felhasználásával is, mivel a korong tengelyére vonatkozóan nem hat a rendszerre külső forgatónyomaték. Egy adott pillanatban a motor forgórésze ω, a korong ω' szögsebességgel forog a Földhöz képest. Határozzuk meg, mekkora ekkor a rendszer impulzusmomentuma ! Az impulzusmomentumot mindkét testre ugyanarra a nyugvó tengelyre, a nagy korong tengelyére kell felírnunk.
A korong impulzusmomentuma
N1=Θω'.(1)

Mivel bármely test mozgása tömegközéppontjának haladó mozgásából és a tömegközéppont körüli forgásból tehető össze, valószínű, hogy a forgórész impulzusmomentuma
N2=md2ω'+ϑω,(2)
ahol az első tag a tömegközéppont körmozgásából, a második a forgásból származik. Ezt az összefüggést azonban az impulzusmomentum pontos definíciója alapján bizonyítani kell. Osszuk fel a forgórészt kis tömegelemekre, amelyeknek a Földhöz viszonyított impulzusa pi, a forgórész középpontjából kiindulva helyvektora ri (l. az ábrát).
 

 

Ekkor
N2=i(d+ri)×pi=d×ipi+iri×pi.(3)
ipi=mv, ahol v a forgórész tömegközéppontjának sebessége. Így (3) első tagja
d×ipi=d×mv=md×(ω'×d)=md2ω'.
(3) második tagja definíció szerint a forgórész saját tengelyére vonatkozó impulzusmomentuma, így
iri×pi=ϑω.
Ezzel (2) helyességét igazoltuk. Feltéve, hogy a rendszer kezdetben nyugalomban volt, t idővel a motor bekapcsolása után ω=βt,ω'=β't (a korong szöggyorsulását állandónak tételezzük fel), és az impulzusmomentum megmaradásának tétele szerint
0=Θω'+md2ω'+ϑω,0=Θβ't+md2β't+ϑβt,β'=-ϑΘ+md2β.

 

 Kriza György (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.)
 

Megjegyzés. Sok megoldó a forgórész tömegközéppontjának mozgását a korong tehetetlenségi nyomatékának md2-tel való növelésével vette figyelembe, és elfelejtkezett a korong és a motor között ható érintő irányú erőről, illetve a forgórész implzusmomentumát saját tengelyére írta fel. Bár ezek a dolgozatok helyes végeredményt adtak, a jogosulatlan feltevések miatt hiányosak.