Feladat: 1336. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bányász I. ,  Beke E. ,  Császár A. ,  Horváth Gy. ,  Kalcsú Z. ,  Kisvárdai L. ,  Köteles Z. ,  Nagy Győző ,  Sallai Á. ,  Vas Zs. 
Füzet: 1976/szeptember, 35 - 38. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Körmozgás (Tömegpont mozgásegyenlete), Newton-féle gravitációs erő, Bolygómozgás, Kepler törvények, Rugalmas erő, Rezgések összetevése (különböző irányokban), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1976/január: 1336. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Vizsgáljuk egy ellipszispályán haladó tömegpont mozgását. A rá ható erő a pálya minden pontjában felbontható érintőleges és erre merőleges összetevőre. Ha a vizsgált pontban a görbületi sugár ϱ, a kerületi sebesség pedig v, az erő pályára merőleges összetevője

F=mv2/ϱ.(1)

Tekintsünk egy olyan ,,bolygómozgást'', ahol az F1 fókuszpontba helyezett M tömegű nap gravitációs terében a m tömegű bolygó a megfelelő ellipszispályát írja le.
A m tömegű test teljes energiája egy P pontban:
E=(1/2)mv2-γmM/r1=-γmM/a,(2)
ahol r1=F1P, a a fél nagytengely. Innen
mv2=γmM[(2/r1)-(1/a)].(3)
A gravitációs erőnek a pillanatnyi sebességre merőleges összetevője:
F=(γmM/r12)cosα,(4)
ahol α az r1 vezérsugár és az érintő által bezárt szög pótszöge (1. ábra).
 

 

1. ábra
 

Az (1) ‐ (4) egyenletekből
ϱ=mv2/F=(r12/cosα)[(2/r1)-(1/a)],
illetve felhasználva a másik vezérsugárra vonatkozó r2=2a-r1 összefüggést:
ϱ=r1r2/(acosα).(5)
cosα meghatározását tekinthetjük geometriai feladatnak, de továbbhaladhatunk ,,tisztán'' fizikai úton is ‐ a Kepler-törvények segítségével. Kepler II. törvénye értelmében a területi sebesség állandó:
(1/2)r1vcosα=áll.=c.(6)
A T keringési idő alatt a rádiuszvektor az egész ellipszis területét végigpásztázza, azaz
cT=abπ.(7)
Kepler III. törvénye szerint a keringési idő csak a fél nagytengelytől függ, tehát egy a sugarú körpályán mozgó test keringési ideje is T. Körpályára:
γmM/a2=m(2πaT)2/a.(8)
(6), (7) és (8)-ból T kiküszöbölésével a
γM/r12=(av2/b2)cos2α(9)
egyenlethez jutunk, azaz
F=(γmM/r12)cosα=mv2(a/b2)cos3α,ϱ=mv2/F=b2/(acos3α).(10)



A Kepler-törvények segítségével ‐ más úton ‐ ismét meghatároztuk a görbületi sugarat.
Az (5) és (10) eredmények ismeretében cosα geometriai meghatározására már nincs szükség. A kétismeretlenes egyenletrendszert ϱ-ra megoldva végeredményül a
ϱ=(r1r2)3/2ab(11)
görbületi sugarat kapjuk.
 

 

2. ábra
 

A 2. ábrán látható koordináta-rendszert használva kapjuk:
r12=(c-x)2+y2,r22=(c+x)2+y2,
így az a2-b2+c2 azonosság alapján
ϱ=a2b2(x2a4+y2b4)3/2.(12)
A kérdezett pontokban ϱ rendre 3,6cm, 16,6cm, illetve 9,5cm.
 
II. megoldás. Vizsgáljuk egy D direkciós erejű rugó végére kötött m tömegű test síkmozgását.
A Newton egyenletet derékszögű koordináta-rendszerben felírva (a mennyiségek fölé írt két pont az idő szerinti második differenciálhányadost jelenti):
Fx=-Dx=mx¨,Fy=-Dy=my¨.(1)
Ezeknek az egyenleteknek van olyan
x=asinωt,y=bcosωt,(ω=D/m)(2)


megoldása, amely a kívánt ellipszispályát írja le:
x2/a2+y2/b2=sin2ωt+cos2ωt=1.
Tehát megfelelő kezdőpontot és kezdeti sebességet választva az m tömegű test a megadott ellipszispályán fog mozogni.
A sebességkomponensek:
vx=aωcosωt,vy=-bωsinωt.(3)


Az (x,y) pontban az érintő iránytangense:
m=vy/vx=-(b/a)(sinωt/cosωt)=-(b2/a2)(x/y),
az erre merőleges egyenes iránytangense a 2. ábra alapján:
m'=-(1/m)=(a2/b2)(y/x)=tg β.  (4)
A rugóerő pályára merőleges komponense a 2. ábra alapján
F=Fcos(α-β)=Dx2+y2cos(α-β),(5)
ahol
tg α=y/x.  (6)
A szögfüggvényekre vonatkozó azonosságok felhasználásával
cos(α-β)=[(x2+y2)(x2/a4+y2/b4)]-1/2,
azaz
F=Dx2a4+y2b4.(7)
A görbületi sugár meghatározásához még szükség van a sebesség négyzetére. (3)-ból
v2=ω2(a2cos2ωt+b2sin2ωt)=ω2a2b2[(x2/a4)+(y2/b4)].(8)
A görbületi sugár tehát az ellipszis (x,y) pontjában:
ϱ=mv2F=mω2Da2b2(x2a4+y2b4)3/2=a2b2(x2a4+y2b4)3/2.(9)

 

  Nagy Győző (Jászberény, Lehel Vezér Gimn., II. o. t.)