|
Feladat: |
1336. fizika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bányász I. , Beke E. , Császár A. , Horváth Gy. , Kalcsú Z. , Kisvárdai L. , Köteles Z. , Nagy Győző , Sallai Á. , Vas Zs. |
Füzet: |
1976/szeptember,
35 - 38. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Körmozgás (Tömegpont mozgásegyenlete), Newton-féle gravitációs erő, Bolygómozgás, Kepler törvények, Rugalmas erő, Rezgések összetevése (különböző irányokban), Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1976/január: 1336. fizika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Vizsgáljuk egy ellipszispályán haladó tömegpont mozgását. A rá ható erő a pálya minden pontjában felbontható érintőleges és erre merőleges összetevőre. Ha a vizsgált pontban a görbületi sugár , a kerületi sebesség pedig , az erő pályára merőleges összetevője Tekintsünk egy olyan ,,bolygómozgást'', ahol az fókuszpontba helyezett tömegű nap gravitációs terében a tömegű bolygó a megfelelő ellipszispályát írja le. A tömegű test teljes energiája egy pontban: | | (2) | ahol , a fél nagytengely. Innen | | (3) | A gravitációs erőnek a pillanatnyi sebességre merőleges összetevője: ahol az vezérsugár és az érintő által bezárt szög pótszöge (1. ábra).
1. ábra Az (1) ‐ (4) egyenletekből | | illetve felhasználva a másik vezérsugárra vonatkozó összefüggést: meghatározását tekinthetjük geometriai feladatnak, de továbbhaladhatunk ,,tisztán'' fizikai úton is ‐ a Kepler-törvények segítségével. Kepler II. törvénye értelmében a területi sebesség állandó: A keringési idő alatt a rádiuszvektor az egész ellipszis területét végigpásztázza, azaz Kepler III. törvénye szerint a keringési idő csak a fél nagytengelytől függ, tehát egy sugarú körpályán mozgó test keringési ideje is . Körpályára: (6), (7) és (8)-ból kiküszöbölésével a egyenlethez jutunk, azaz
A Kepler-törvények segítségével ‐ más úton ‐ ismét meghatároztuk a görbületi sugarat. Az (5) és (10) eredmények ismeretében geometriai meghatározására már nincs szükség. A kétismeretlenes egyenletrendszert -ra megoldva végeredményül a görbületi sugarat kapjuk.
2. ábra A 2. ábrán látható koordináta-rendszert használva kapjuk: | | így az azonosság alapján | | (12) | A kérdezett pontokban rendre , , illetve .
II. megoldás. Vizsgáljuk egy direkciós erejű rugó végére kötött tömegű test síkmozgását. A Newton egyenletet derékszögű koordináta-rendszerben felírva (a mennyiségek fölé írt két pont az idő szerinti második differenciálhányadost jelenti):
Ezeknek az egyenleteknek van olyan
megoldása, amely a kívánt ellipszispályát írja le: | | Tehát megfelelő kezdőpontot és kezdeti sebességet választva az tömegű test a megadott ellipszispályán fog mozogni. A sebességkomponensek:
Az pontban az érintő iránytangense: | | az erre merőleges egyenes iránytangense a 2. ábra alapján: | | (4) | A rugóerő pályára merőleges komponense a 2. ábra alapján | F⊥=Fcos(α-β)=Dx2+y2cos(α-β), | (5) | ahol A szögfüggvényekre vonatkozó azonosságok felhasználásával | cos(α-β)=[(x2+y2)(x2/a4+y2/b4)]-1/2, | azaz A görbületi sugár meghatározásához még szükség van a sebesség négyzetére. (3)-ból | v2=ω2(a2cos2ωt+b2sin2ωt)=ω2a2b2[(x2/a4)+(y2/b4)]. | (8) | A görbületi sugár tehát az ellipszis (x,y) pontjában: | ϱ=mv2F⊥=mω2Da2b2(x2a4+y2b4)3/2=a2b2(x2a4+y2b4)3/2. | (9) |
Nagy Győző (Jászberény, Lehel Vezér Gimn., II. o. t.) |
|