A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az acélszálba ütközés után az tömegű test sugarú körpályán fog mozogni, rátekeredve az acélszálra. Az energiamegmaradás törvénye szerint a kerületi sebesség ekkor is lesz, hiszen az acélszál nem végez munkát a testen, a testre ható erő továbbra is merőleges az elmozdulásra. A fonálban ható erő tartja körpályán az tömegű testet, azaz A másik kötélszárban is ekkora erő ébred, mert az acélszál és a fonál között nincs súrlódás. Az acélszál a kötélre a két erő eredőjének ellenerejével hat: ahol az elfordulás szöge (l. az ábrát).
Mozgás közben , s így is állandó, de növekedésével nő, mert a két kötélszár által bezárt szög is nő. Az acélszál abban a pillanatban elvágja a fonalat, ha legalább erővel hat rá. Tehát az elvágás feltétele: Innen Eszerint az acélszál elvágja a kötelet, ha Knébel István (Budapest, József A. Gimn., III. o. t.)
Megjegyzés. Határozzuk meg, pontosan mekkora középponti szögnél vágja el az acélszál a fonalat, ha a fenti intervallumban van. A (2) egyenlet alapján szög esetében a kötelet feszítő erő: Amikor ez eléri a kritikus értéket, elszakad a kötél. Ez szögnél következik be. A megoldás során feltételeztük, hogy amíg a test az eredeti körpályán falad, a fonál nem szakad el. Így az keresztmetszetű fonál szakítószilárdságára teljesülnie kell az alábbi feltételnek: Knébel István (Budapest, József A. Gimn., III. o. t.) |