A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A golyó négyszeri visszapattanás után csak úgy kerülhet vissza kiindulási helyzetébe, ha a negyedik visszapattanás után függőleges pályán mozog (egyébként ui. visszaérkezés után nem lenne nulla a golyó sebessége, ez ellentmondana az energiamegmaradás törvényének). Így az első és a negyedik pattanási pont helye és a golyó sebessége a pattanás pillanatában azonos. Ezért az első pattanás utáni pályaszakasz azonos a negyedik pattanás előtti pályaszakasszal, tehát a második és harmadik pattanás helye szintén azonos. Ez csak úgy lehetséges, hogy a második pattanás után a golyó függőlegesen fölfelé mozog, majd a kiindulási magasságot elérve visszaesik. Ezért a második pattanás beesési szöge . Az első pattanás utáni parabolapálya a lejtők metszéspontján átmenő függőlegesre szimmetrikus, hiszen különben a második pattanás beesési szöge nem lehetne egyenlő az első pattanás beesési szögével. Tehát a golyó mozgása során kétszer (oda és vissza) futja be ugyanazt a pályát (1. az ábrát), azaz a mozgás az ábra szerint történik.
A két függőleges pályaszakasz hossza egyenlő. Az ezeken eltöltött összes idő A közbenső rész parabola, amelynek egyenlete az ábrán megjelölt koordináta-rendszerben:
ahol a sebesség az ütközés pillanatában. Az feltételből kaphatjuk meg a pálya egyszeri befutásához szükséges időt: A parabolapályán eltöltött összes idő: A keresett idő | | A BC szakasz hosszát a parabola egyenletének komponenséből kapjuk meg értékének behelyettesítésével: illetve | | A szóban forgó mozgás csak akkor valósítható meg, ha a golyót az -tól ilyen távolságra levő pont felett ejtjük le. Az eredményből az is látszik, hogy a lejtő hajlásszöge nem lehet tetszőlges: . Ha , a golyót már a két lejtő érintkezési pontjába kell ejteni. Ekkor a keresett idő: Merzay Ákos (Pécs, Zipernovszky K. Szakközépisk., II. o. t.) |