A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha az erő az álló korong-rendszert idő alatt szögsebességre gyorsítja, akkor a szöggyorsulás volt. Az szögsebességet a munkatétellel fogjuk meghatározni. Az F erő által végzett munka . Ez a munkavégzés egyenlő a rendszer kinetikus energiájával. A nagy korong forgási energiája . A kis korong összetett mozgást végez: tömegközéppontja sebességgel kering a nagy korong forgástengelye körül, a kis korong pedig saját tengelye körül szögsebességgel végez forgó mozgást. Ilyen esetben a mozgási energia egyszerűen az forgási energia és a tömegközéppont haladó mozgásából származó energia összeadásából számítható. A teljes mozgási energia: | | Az ismeretlen szögsebességet abból a kényszerfeltételből határozhatjuk meg, hogy a kis korong tapadva gördül. Mivel a középpontja sebességgel mozog, a korong pereme akkor nem fog megcsúszni, ha a saját forgásból származó sebesség ezzel ellentétes irányú, de egyenlő nagyságú, . Az értéket behelyettesítve kapjuk, hogy Ezt egyenlővé téve a mozgási energiával és a kifejezve kapjuk, hogy A megoldás helyességéről meggyőződhetünk, ha a határeseteket megvizsgáljuk. Ha , akkor végeredményben a kis korong nem mozog a nagyhoz képest; ennek megfelelően az eredmény: ahol , a kis korongnak a forgástengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka. Ha kicsi (miközben a kis korong tehetetlenségi nyomatéka az eredeti érték), akkor a kérdezett szöggyorsulás is kicsi lesz, mert a kis korongot nagyon gyorsan kell pörgetni. Karanyi József (Ajka, Bródy I. Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzés. Sok versenyző a hibás kényszerfeltételt használta. Ekkor nem teljesülne az esetben, hogy a nagy korongot egyszer megforgatva, a kis korong is megfordul a tengelye körül. |