A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A pálya legmélyebb pontján a test sebessége vízszintes, nagyságát jelöljük -gyel.
Alkalmazhatjuk az energiatételt: | | Mivel sem a súlyerőnek, sem a kúppalást nyomóerejének nincs forgatónyomatéka a kúp szimmetriatengelyére vonatkoztatva, ezért erre a tengelyre nézve az impulzusnyomaték nem változik: A fenti két egyenletből Szirányi Tamás (Budapest, József A. Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzések. 1. Sok megoldó az "egyensúlyi helyzetet'' határozta meg, azt a magasságot, ahol a súlyerő és a centrifugális erő eredője merőleges a kúppalástra. Ebben a pontban a testre ható erők eredője nulla (az együttforgó rendszerből nézve), a pálya legmélyebb pontján viszont a függőleges sebesség nulla! 2. Többen arra a hibás következtetésre jutottak, hogy ! Úgy érveltek, hogy sem a kúp által kifejtett nyomóerőnek, sem a súlyerőnek nincs olyan összetevője, amely az együtt forgó koordinátarendszerből nézve vízszintesen gyorsítaná a testet, ezért a sebesség vízszintes összetevője mozgásállandó. Ez azért nem igaz, mert a forgó koordinátarendszerben nem érvényesek a Newton egyenletek eredeti alakjukban, csak ha "tehetetlenségi erőkkel'' kiegészítjük a valódi erőket. Egyik ilyen tehetetlenségi erő, a "Coriolis-erő'', amely akkor lép fel, ha a test mozog a forgó rendszerhez képest. Jelen esetben ennek az erőnek van vízszintes összetevője, ez növeli a test sebességét, éppen olyan mértékben, hogy a szimmetriatengelyre vett impulzusnyomaték állandó maradjon.
|
|