A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A megoldás első részében az energiamegmaradás törvényének felhasználásával meghatározzuk a korong indításától számított idő múlva a testek sebességét. A második részben a sebességek és a gyorsulások ismeretében kiszámítjuk a kérdéses erőt.
Kezdetben a kinetikus energia nulla és legyen a potenciális energia is nulla. idő múlva a kinetikus energia összetevői: | az tömegű test mozgási energiája, |
| a nagy korong forgási energiája, |
| a kis korong tömegközépponti mozgásából származó energia, |
| a kis korong forgási energiája. | Itt a nagy, a kis korong tehetetlenségi nyomatéka, az tömegű test sebessége, a kis korong tömegközéppontjának sebessége, a nagy, a kis korong szögsebessége. A szögsebességekre, ill. a sebességekre az alábbi relációkat írhatjuk fel: továbbá tudjuk, hogy az a) esetben , a b) esetben a két korong együtt forog, tehát . A rendszer helyzeti energiája , ahol , tehát az energiatétel: | | Az egyenlet megoldása , ill. esetén: | | A csapágyerő meghatározásához Newton II. törvényét használjuk fel, amely szerint a jelen esetben ‐ mivel a nagy korong tömegközéppontja nem gyorsul ‐ a korongra ható erők összege nulla. A csapágyerő függőleges komponense a súlyerők összegével tart egyensúlyt, tehát .
A kis korong körpályán tartásához befelé mutató erőre van szükség (függetlenül attól, hogy a kis korong hogy van csapágyazva), a pályamenti gyorsulást egy nagyságú, érintő irányú erő hozza létre, ahol a szöggyorsulás. E két erő reakcióereje hat a nagy korongra; ezen kívül figyelembe kell venni a kötélerőt is, melynek nagysága . A csapágyerő vízszintes komponenseire az ábra szerinti koordináta-rendszerben kapjuk, hogy
Az előbbiekben meghatározott sebességgel kifejezve:
ahol , ha a -ban felvett szöghelyzet. Györgyi Géza (Budapest, Fazekas M. Gimn., IV. o. t.) |