A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az első alkalommal a külső légnyomás azonos volt a magasságú higanyoszlop hidrosztatikai nyomásának és a Torricelli-űrben levő gáz nyomásának összegével, azaz ahol a higany fajsúlya. A második alkalommal a külső légnyomás az aneroid barométer szerint -ral volt nagyobb, ugyanakkor -re változott a higanyoszlop magassága és -re a belső gáz nyomása, ezért Ha a hőmérséklet a két mérési időpontban azonos volt, akkor a Torricelli-űrben levő gázra állandó, aminek következtében: ahol az üvegcső hosszát jelöli. A és egyenlet felhasználásával | | (4) | A és kifejezésekből a Torricelli-űrben a gáz nyomása az első alkalommal | | (5) | A numerikus értékeket behelyettesítve kapjuk, hogy az első napon a valódi légnyomás , a második napon pedig volt. Higanyos barométerünk továbbra is használható, ha a régi lineáris skála helyett újat készítünk. A skála készítésénél elég meghatározni a légnyomás valódi értékét akkor, ha a higanyszint magasságban van. Ha -vel jelöljük a Torricelli-űrben a gáz nyomását, akkor Állandó hőmérséklet esetén kifejezés analógiájára A és kifejezések felhasználásával a magasságú higanyszinthez tartozó légnyomás A összefüggés felhasználásával készített skála nem lesz lineáris. Az eltérés akkor válik jelentőssé, amikor a higanyszint közel van az üvegcső tetejéhez. Ez a barométer csak állandó hőmérséklet mellett használható, mert a csőben a gáz nyomása és a térfogata erősen függ a hőmérséklettől. Belák István (Kalocsa, I. István Gimn., II. o. t.) |