A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Az autó benzinfogyasztása az általa végzett munkával arányos: Ha a földön álló autó -ról -ra gyorsul, a végzett munka , ha -ról -ra gyorsul, a munkavégzés ( az autó tömege), így az utóbbi gyorsításkor a benzinfogyasztás a megelőző háromszorosa. A gyorsításhoz szükséges munka a kerekek és a talaj között fellépő tapadási súrlódási erő és az erő irányába eső elmozdulás szorzatával egyenlő. Az elmozdulás az egymásra erővel ható két test közötti relatív elmozdulást jelenti. (A relatív elmozdulás a koordináta-rendszerbeli elmozdulások előjeles különbsége.) Ez nyilván nem függ a vonatkoztatási rendszer megválasztásától, így bár a gyorsítás második szakasza a mozgó inerciarendszerből -ről -ra történő gyorsulásnak látszik, a benzinfogyasztás mégis háromszorosa az álló rendszerben hasonlóan gyorsuló autó fogyasztásának. Földvári Csaba (Budapest, Apáczai Csere J. Gimn., III. o. t.)
II. megoldás. Változtassuk meg az autó sebességét -val. Ekkor a Föld sebessége -vel változik meg, és teljesül az impulzus megmaradásának törvénye: ( az autó, a Föld tömege). Az koordináta-rendszerben a Föld kezdetben állt, az autó sebességgel mozgott. Ebben a rendszerben az összenergia megváltozása:
A rendszerben kezdetben az autó állt, így ebben a rendszerben az energiaváltozás:
(A számolásnál felhasználtuk az egyenlőséget.) Látjuk, hogy az autó sebességének megváltoztatásához mindkét rendszerben ugyanannyi munka szükséges. Az rendszerből úgy látjuk, hogy csak az autó mozgási energiája változott lényegesen [mivel ], míg a rendszerből úgy látjuk, hogy a Föld mozgási energiája is lényegesen megváltozott. Az inerciarendszerek ekvivalenciája ,,energetikailag'' is általánosan érvényes, mivel az energiákra vonatkozó egyenletek a Newton egyenletekből vezethetők le. Györgyi Géza (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., IV. o. t.) |