Feladat: 1266. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Sparing László 
Füzet: 1975/december, 226 - 228. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Térerősség és erő, Sikkondenzátor, Megosztás, Egyéb kondenzátor, Egyéb változó áram, Áram és töltés kapcsolata, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1975/január: 1266. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A fémgolyó a kondenzátor egyik lemezével érintkezve feltöltődik úgy, hogy potenciálja megegyezzék a lemezével. A feltöltött golyót ez a lemez taszítani fogja, a másik vonzza, ezért átlendül a másik fegyverzethez. Ott ellentétes töltésre tesz szert, s a folyamat fordítva is lejátszódik. A golyó tehát periodikusan mozog a kondenzátor két lemeze között, miközben töltést szállít.
A számolásnál a következő közelítéseket alkalmazzuk:
a) A kondenzátor terének a fémgömbön elhelyezkedő töltésekre gyakorolt megosztó hatását elhanyagoljuk. A töltött gömb mozgását a középpontjába képzelt pontszerű töltés mozgásával közelítjük. (Ez a közelítés az rd esetben jogos.)
b) A golyó terének a kondenzátor lemezeire gyakorolt megosztó hatásától eltekintünk. (Ezt akkor tehetjük meg, ha a gömb töltése kicsi a lemezek töltéséhez képest, s mivel a gömb töltése arányos a kapacitásával, ez is az rd megszorítást jelenti.)
c) A töltéskicserélődést pillanatszerűnek tekintjük.
d) A hosszú fonál miatt a gömb mozgását egyenes vonalú mozgással közelítjük.
Mivel a kondenzátor feszültségforrásra van kapcsolva, a lemezek mindig állandó feszültségen lesznek. Amikor a fémgolyót hozzáérintjük az egyik, mondjuk a pozitív fegyverzethez, a golyó feltöltődik. Töltése ‐ jelöljük Q-val ‐ szintén pozitív lesz.
Ha eltekintünk attól, hogy a Q töltés nem egyenletesen helyezkedik el a golyón a megosztás miatt, és attól, hogy a golyóval érintkező helyen a kondenzátorlemez töltése valamivel lecsökken, az elrendezést úgy közelíthetjük, mint a síkondenzátor terének és az 1. ábrának megfelelő kondenzátor terének szuperpozícióját.

 

 

1. ábra
 

Ennek a kondenzátornak az egyik fegyverzete gömb, a másik sík, feszültsége U, töltése Q. Kapacitását az ún. töltéstükrözéses módszerrel határozhatjuk meg.
Tegyük fel, hogy a sík fegyverzetet végtelen nagynak tekintjük. Ekkor kiegészíthetjük az 1. ábra elrendezését úgy (felhasználva, hogy ‐ Q a lemez baloldali felületén helyezkedik el és a lemeztől jobbra a térerősség nulla, hogy a lemez jobb oldali felületét +Q töltéssel feltöltjök a baloldali felülettel megegyező töltéseloszlással, és az eredeti golyó tükörképére ‐ Q töltést helyzünk el (2. ábra).
 

 

2. ábra
 

A lemez töltései így kiegyenlítik egymást, a lemez eltávolítható, a két golyó alkotta kondenzátor terét viszont ki tudjuk számítani.
A potenciálkülönbség (a két golyó között 2U) a térerősség integrálja tetszőleges úton a két fegyverzet között. Legyen az út a centrális, és ha csak a felezőpontig integrálunk, az U feszültséget kapjuk meg. Az x koordinátájú pontban a térerősség:
E(x)=Q4πε0(1(x-r)2+1(2d-r-x)2).
Így
U=2rdE(x)dx=Q4πε0(1r-12d-3r).
Ha figyelembe vesszük, hogy rd,
UQ4πε01r,
azaz az 1. ábra elrendezésének kapacitása
C=4πε0r,
érdekes módon megegyezik a szabad gömb kapacitásával. A golyó töltése tehát
Q=4πε0rU,
és mivel a síkkondenzátor térerőssége mindenütt
E=U/d,
a golyó gyorsulása
a=EQm=4πε0rU2md,
a félperiódusidő (a mozgás nulla kezdősebességű és egyenletesen gyorsuló):
t=2(d-2r)adUm2πε0r.
Az átlagos áramerősség
I=Qt4U2d2(πε0r)3m.

 

  Sparing László (Szombathely, Nagy Lajos Gimn., IV. o. t.) dolgozata alapján