A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Rugalmatlan ütközés: Jelöljük a részecskék nyugalmi tömegét és -vel, ütközés előtti sebességüket -gyel és -vel. Használjuk továbbá a jelölést. A rendszer összes impulzusa összes energiája pedig Az ütközés során a két test összetapad és egyetlen tömegű, sebességű részecskeként mozog tovább. Vigyáznunk kell, nem egyszerűen , hiszen az ütköző testek mozgási energiája is növeli a rendszer energiáját és a összefüggésnek megfelelően a tömegét is. Ezt úgy is kifejezhetjük, hogy érvényes az energiamegmaradás, csak éppen a megnövekedett tömeggel: továbbá az impulzusmegmaradás ahol . és egyenletek hányadosából kapjuk, hogy | | Azt találtuk, hogy a végsebesség a kezdeti sebességek súlyozott középértéke, csak amíg a klasszikus mechanikában a súlyfaktorok a nyugalmi tömegek, addig itt a megnövekedett relativisztikus tömegek. Speciális esetként vegyük egyenlő tömegek ütközését és értékekkel. Ekkor , , pedig , szemben a klasszikus mechanika értékével. b) Rugalmas ütközés: Ha a részecskék ütközés utáni sebességét és -gyel jelöljük, akkor az energia- és impulzusmegmaradás törvénye szerint
Ebből az egyenletrendszerből meghatározhatjuk és értékét. -ból kifejezve -at, majd ebből -at:
Ezeket a kifejezéseket -be helyettesítve olyan egyenletet kapunk, amely -re nézve másodfokúra redukálható. Az egyik megoldás a nyilvánvaló , , ez azonban valódi ütközésnél nem lehetséges. A másik gyök adja a feladat valódi megoldását. Speciális esetként nézzük meg egyenlő tömegek rugalmas ütközését. és egyenleteket nyilván kielégíti a , megoldás, tehát a klasszikus mechanikához hasonlóan a sebességcsere itt is fellép. Ha és , akkor lesz, vagyis a nagy tömegű testről a kis tömegű test ugyanakkora nagyságú, ellentétes sebességgel pattan vissza. Szathmári Attila (Debrecen, Fazekas M. Gimn., IV. o. t.) és Vass Albert (Csongrád, Batsányi J. Gimn., IV. o. t.) dolgozata alapján. |
|