Feladat: 1265. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Almási Gyula ,  Hábel József ,  Harsányi Gábor ,  Szathmári Attila ,  Vass Albert (Csongrád) ,  Vass Albert (Debrecen) 
Füzet: 1975/november, 177 - 178. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Relativisztikus impulzus, Relativisztikus energia, Egyéb relativisztikus dinamika, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1975/január: 1265. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

a) Rugalmatlan ütközés: Jelöljük a részecskék nyugalmi tömegét m1 és m2-vel, ütközés előtti sebességüket v1-gyel és v2-vel. Használjuk továbbá a k=1/1-v2/c2 jelölést.
A rendszer összes impulzusa

I=m1k1v1+m2k2v2,
összes energiája pedig
E=m1k1c2+m2k2c2.

Az ütközés során a két test összetapad és egyetlen m tömegű, u sebességű részecskeként mozog tovább. Vigyáznunk kell, m nem egyszerűen (m1+m2), hiszen az ütköző testek mozgási energiája is növeli a rendszer energiáját és a ΔE=Δmc2 összefüggésnek megfelelően a tömegét is. Ezt úgy is kifejezhetjük, hogy érvényes az energiamegmaradás, csak éppen a megnövekedett tömeggel:
m1k1c2+m2k2c2=mk'c2,(1)
továbbá az impulzusmegmaradás
m1k1v1+m2k2v2=mk'u,(2)
ahol k'=1/1-u2/c2.
(2) és (1) egyenletek hányadosából kapjuk, hogy
u=m1k1v1+m2k2v2m1k1+m2k2.
Azt találtuk, hogy a végsebesség a kezdeti sebességek súlyozott középértéke, csak amíg a klasszikus mechanikában a súlyfaktorok a nyugalmi tömegek, addig itt a megnövekedett relativisztikus tömegek.
Speciális esetként vegyük egyenlő tömegek ütközését v1=(4/5)c és v2=(3/5)c értékekkel. Ekkor k1=5/3, k2=5/4, u pedig 0,714c, szemben a klasszikus mechanika 0,7c értékével.
b) Rugalmas ütközés: Ha a részecskék ütközés utáni sebességét v3 és v4-gyel jelöljük, akkor az energia- és impulzusmegmaradás törvénye szerint
m1k1c2+m2k2c2=m1k3c2+m2k4c2,(3)m1k1v1+m2k2v2=m1k3v3+m2k4v4.(4)
Ebből az egyenletrendszerből meghatározhatjuk v3 és v4 értékét. (3)-ból kifejezve m1k3-at, majd ebből v3-at:
m1k3=m1k1+m2k2-m2k4,v3=c1-1k32.



Ezeket a kifejezéseket (4)-be helyettesítve olyan egyenletet kapunk, amely v4-re nézve másodfokúra redukálható. Az egyik megoldás a nyilvánvaló v4=v2, v3=v1, ez azonban valódi ütközésnél nem lehetséges. A másik gyök adja a feladat valódi megoldását.
Speciális esetként nézzük meg egyenlő tömegek rugalmas ütközését. (3) és (4) egyenleteket nyilván kielégíti a v3=v2, v4=v1 megoldás, tehát a klasszikus mechanikához hasonlóan a sebességcsere itt is fellép.
Ha m2m1 és v2=0, akkor v3=-v1 lesz, vagyis a nagy tömegű testről a kis tömegű test ugyanakkora nagyságú, ellentétes sebességgel pattan vissza.
 

  Szathmári Attila (Debrecen, Fazekas M. Gimn., IV. o. t.) és Vass Albert (Csongrád, Batsányi J. Gimn., IV. o. t.) dolgozata alapján.