A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az általánosság megszorítása nélkül feltehetjük, hogy . Felmelegítve a bimetall lemezt, az 1-es fém képezi a külső körívet, a 2-es a belsőt, míg hűtésnél megfordítva. Ennek megfelelően a feladatot is két részre bontjuk. 1. Tegyük fel, hagy a lemezpár (külső) sugarú kört alkot hőmérséklet-emelés hatására. A körök kerülete kiszámítható a lineáris hőtágulás törvénye alapján:
Ebből a kétismeretlenes egyenletrendszerből egyszerűen kifejezhető a köralkotáshoz szükséges hőmérséklet-emelkedés: valamint a külső kör átmérője: 2. Ha a -val való hűtés hatására is kör alakul ki, akkor a körök kerületére (1) és (2)-höz hasonló egyenletek írhatók fel azzal a különbséggel, hogy és felcserélődik, a előtti előjelek pedig megváltoznak. Az ismeretlen hőmérséklet-csökkentést és a körátmérőt az előbbiekhez hasonlóan kaphatjuk:
A (3) és (5) összefüggésekből látható, hogy elég hosszú lemezzel elvileg elérhetünk olyan kis hőmérséklet-változást, amellyel még nem kerülünk az olvadáspont, ill. az abszolút nulla pont közelébe. Legyen az egyik fém Cd , olvadáspont: , a másik Mo , olvadáspont: , , . (3)-ba, ill. (5)-be helyettesítve ezeket az adatokat, . Ha -on kört alkotna a lemezpár, akkor átmérője volna, míg -ra lehűtve átmérőjű kört képezhetne a bimetall szalag. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban rendkívül nehéz. Szép Jenő (Bp., Veres Pálné Gimn., IV. o. t.) dolgozata alapján
|