Feladat: 1238. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Horváth Ernő 
Füzet: 1975/április, 187. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb atomi színképek, Prizma, Teljes visszaverődés (Optikai alapjelenségek), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1974/október: 1238. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Mivel a prizma a rövidebb hullámhosszú sugarakat jobban megtöri, a prizma törőszögét növelve elérhetjük, hogy az egyik komponens teljes visszaverődést szenvedjen. A prizma törőszöge mindaddig nőhet, amíg a másik komponens is vissza nem verődik. A közben levő tartományban a nagyobb hullámhosszú sugár csak megtörik a prizmán, míg a kisebb hullámhosszú a prizma távolabbi lapján már nem hatol át.
Az ábra a legkisebb, illetve legnagyobb törőszögek esetét mutatja, amelyekre a két komponens közül csak az egyik hatol át.

 

 

Az ábra alapján:
sinα/sinβ=1/n.(1)
Teljes visszaverődéskor β=90,
sinα=1/n(2)
Tehát a feladat feltételeinek azok az α törőszögek felelnek meg, amelyekre
1n(λ1)<sinα<1n(λ2)(3)  arcsin1n(λ1)<α<arcsin1n(λ2).(4)


A törésmutató hullámhosszfüggését kifejező
n(λ)=1+a2/λ2
összefüggést behelyettesítve kapjuk :
arcsinλ12λ12+a2<α<arcsinλ22λ22+a2.(5)
a2=2,3810-9  cm2 értékkel számolva, az adott hullámhosszak mellett ez a prizma törőszögére a
30<α<3148'(6)
feltételt jelenti.
(Az a=2,3810-9  cm érték ‐ ami a példa kitűzésében hibásan szerepelt ‐ a2=5,6610-18  cm2-t jelent. Ha a2 valóban ilyen kicsi lenne, nem lehetne a sugarakat a fenti módon szétválasztani. Azok a dolgozatok is 4 pontot kaptak, amelyek ezt mutatták ki.)
 

 Horváth Ernő (Székesfehérvár, József A. Gimn., IV. o. t.)