A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A két kiskocsi és az tömegű test zárt rendszert alkot, mivel nem hat rájuk ‐ vízszintes irányban ‐ külső erő. Ezért a három test mozgásmennyiségének összege a mozgás során nem változik. Amikor a két kocsi ütközik, akkor az tömegű test megcsúszik és így lényegében nem vesz részt az ütközésben. Pontosabban mondva az ütküzés ideje alatt az súrlódási erő impulzust ad át a kocsiknak. Mivel azonban általában nagyon kicsi, ez az impulzusátadás elhanyagolható az mozgásmennyiség mellett, vagyis a két kiskocsi az ütközés rövid ideje alatt külön is zárt rendszert alkot. Közös sebességük a mozgásmennyiség megmaradásának törvénye értelmében Az tömegű test eközben eredeti sebességét megtartva átcsúszik a jobb oldali kocsira. Ott súrlódási erő fékezi (és természetesen ugyanakkora erő gyorsítja a kocsit) mindaddig, amíg sebességük azonos nem lesz. Mivel a két kiskocsi nincs összekapcsolva, elválnak egymástól, és így az tömegű test és a jobb oldali kocsi alkot zárt rendszert. A köztük lejátszódó jelenséget tekinthetjük egy lassú rugalmatlan ütközésnek, hiszen csak a súrlódási erő (belső erő) hat rájuk és az ütközés után közös sebességgel mozognak. A bal oldali kocsi megtartja sebességét. Ismét alkalmazhatjuk a mozgásmennyiség megmaradásának törvényét: ahonnan | |
A három test sebesség‐idő diagramját az ábra mutatja, ahol az , illetve tömegű kocsik sebességét 1, illetve 2-vel, a tömegpont sebességét 3-mal jelöltük. A időkülönbség számértéke a súrlódási együtthatótól függ. Szabó Ferenc (Zalaegerszeg, Zrínyi M. Gimn., III. o. t.) Megjegyzés. Az és tömegű test között akkor "elegendően nagy'' a súrlódási együttható, ha az tömegű test nem csúszik le a jobb oldali kiskocsiról. Ez akkor teljesül, ha ahol a kocsi hosszát jelöli. Szőnyi Péter (Bp., Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., III. o. t.) |