A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az ellipszispályát a kérdéses pontokban helyettesíthetjük a megfelelő görbületi körökkel. Ekkor az ellipszispályán való tartáshoz nagyságú erő szükséges, ahol a görbületi sugár. A görbületi sugár meghatározása általában differenciálgeometriai úton történhet, ez azonban magasabb matematikai ismereteket igényel. A probléma megoldható elemi módszerekkel is. A falra ható erő egy bizonyos pontban (1) alapján csak a pillanatnyi sebességtől függ, a golyó mozgása tehát helyettesíthető egy olyan ellipszispályán történő változó sebességű mozgással, amelynek az adott pontban a golyó sebességével azonos a sebessége. Ilyen mozgás lehet például a bolygómozgás. Helyezzünk az ellipszis egyik gyújtópontjába egy olyan testet, amely a golyóra nagyságú vonzóerővel hat.
1. ábra Az 1. ábra alapján a pálya egy pontjában a kényszerpályát helyettesítő "műnap'' nagyságú pályára merőleges erőt fejt ki. A bolygómozgás és a kényszermozgás egyenértékűségét a pontban alkalmas megválasztásával érhetjük el. Kepler II. törvénye szerint a területi sebesség állandó: keringési idő alatt a vezérsugár az egész területet súrolja, tehát | | (3) | A keringési időt Kepler III. törvényének felhasználásával határozhatjuk meg. Vegyünk egy sugarú körpályát, melynek középpontjában ugyanaz a "műnap'' van. Ekkor a körpályán keringő bolygónak szintén a keringési ideje. Newton II. törvénye szerint , azaz Ebből amit a (3) egyenletbe helyettesítve, -ra a következőt kapjuk: | | (6) | Itt az eredeti mozgás sebessége (ez állandó, mert nincs súrlódás), ami a szöggel jellemzett helyen éppen megegyezik a állandóval megadott bolygómozgás pillanatnyi sebességével. A kapott összefüggés alapján a (2) egyenletből meghatározható: A kérdéses három pontban ható kényszererők nagyságát ismeretében számíthatjuk ki (2. ábra).
2. ábra 1. Látható, hogy ; , tehát 2. Felhasználjuk, hogy az ellipszis vezérsugarai az érintővel azonos szöget zárnak be, tehát a vezérsugarak közötti szögfelező merőleges az érintőre. A 2. ábra alapján
Ezt a (7) egyenletbe helyettesítve: | |
3. értékét azonnal felírhatjuk: , így Ábrahám Tibor (Eger, Gárdonyi G. Gimn.. IV. o. t.) Megjegyzés. A feladat megoldható úgy is, hogy az ellipszis‐mozgást egy, az ellipszis középpontjába helyezett rugó segítségével hozzuk létra. Ezzel a módszerrel nem érkezett helyes megoldás, mert a megoldók nem gondoltak arra, hogy a rugóerőnek csak a pályára merőleges komponense számít. |
|