Feladat: 1210. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Ábrahám Tibor 
Füzet: 1975/február, 87 - 89. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb kényszermozgás, Körmozgás (Tömegpont mozgásegyenlete), Newton-féle gravitációs erő, Kepler III. törvénye, Rezgőmozgás (Tömegpont mozgásegyenlete), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1974/április: 1210. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az ellipszispályát a kérdéses pontokban helyettesíthetjük a megfelelő görbületi körökkel. Ekkor az ellipszispályán való tartáshoz

F'm=mv2/ϱ(1)
nagyságú erő szükséges, ahol ϱ a görbületi sugár. A görbületi sugár meghatározása általában differenciálgeometriai úton történhet, ez azonban magasabb matematikai ismereteket igényel.
A probléma megoldható elemi módszerekkel is. A falra ható erő egy bizonyos pontban (1) alapján csak a pillanatnyi sebességtől függ, a golyó mozgása tehát helyettesíthető egy olyan ellipszispályán történő változó sebességű mozgással, amelynek az adott pontban a golyó sebességével azonos a sebessége. Ilyen mozgás lehet például a bolygómozgás.
Helyezzünk az ellipszis egyik gyújtópontjába egy olyan testet, amely a golyóra F=k/r2 nagyságú vonzóerővel hat.
 

 

1. ábra
 

Az 1. ábra alapján a pálya egy P pontjában a kényszerpályát helyettesítő "műnap''
Fm=Fcosφ(2)
nagyságú pályára merőleges erőt fejt ki. A bolygómozgás és a kényszermozgás egyenértékűségét a P pontban k alkalmas megválasztásával érhetjük el.
Kepler II. törvénye szerint a területi sebesség állandó:
(1/2)rvcosφ=áll.
T keringési idő alatt a vezérsugár az egész abπ területet súrolja, tehát
(1/2)rv(cosφ)T=abπ:(3)
A keringési időt Kepler III. törvényének felhasználásával határozhatjuk meg. Vegyünk egy a sugarú körpályát, melynek középpontjában ugyanaz a "műnap'' van. Ekkor a körpályán keringő bolygónak szintén T a keringési ideje. Newton II. törvénye szerint F=mv2/a, azaz
ka2=ma(2aπT)2.(4)
Ebből
T=2aπmak,(5)
amit a (3) egyenletbe helyettesítve, k-ra a következőt kapjuk:
k=m(a/b2)(rvcosφ)2.(6)
Itt v az eredeti mozgás sebessége (ez állandó, mert nincs súrlódás), ami a φ szöggel jellemzett helyen éppen megegyezik a k állandóval megadott bolygómozgás pillanatnyi sebességével. A kapott összefüggés alapján a (2) egyenletből Fm meghatározható:
Fm=mv2(a/b2)cos3φ.(7)

A kérdéses három pontban ható kényszererők nagyságát cosφ ismeretében számíthatjuk ki (2. ábra).
 

 

2. ábra
 

1. Látható, hogy φ=0; cosφ=1, tehát
F1=mv2a/b2=78,1 N.

2. Felhasználjuk, hogy az ellipszis vezérsugarai az érintővel azonos szöget zárnak be, tehát a vezérsugarak közötti szögfelező merőleges az érintőre.
A 2. ábra alapján
cos2φ=F2¯F'2¯=b2/a(2a2-b2)/a=b22a2-b2,cosφ=a22a2-b2.


Ezt a (7) egyenletbe helyettesítve:
F2=mv2a4b2(2a2-b2)3/2=49,3 N.

3. cosφ értékét azonnal felírhatjuk: cosφ=b/a, így
F3=mv2b/a2=40,1 N.

 Ábrahám Tibor (Eger, Gárdonyi G. Gimn.. IV. o. t.)
 

Megjegyzés. A feladat megoldható úgy is, hogy az ellipszis‐mozgást egy, az ellipszis középpontjába helyezett rugó segítségével hozzuk létra. Ezzel a módszerrel nem érkezett helyes megoldás, mert a megoldók nem gondoltak arra, hogy a rugóerőnek csak a pályára merőleges komponense számít.