A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha a test a forgástengelytől távolságra van, akkor gyorsulásának nagysága , ahol a szögsebesség. Ezt a gyorsulást Newton II. törvénye szerint egy nagyságú eredő erő hozza létre, melynek iránya megegyezik a gyorsulás irányával, tehát a tengely felé mutat. Kérdés az, hol helyezkedhet el a test, hogy a rá ható erők eredője ez az erő legyen?
1. ábra A testre két erő hat: a Föld tömegvonzása ( nagyságú függőleges erő) és a karika nyomóereje, amelynek nagyságát nem ismerjük, de súrlódás nem lévén, iránya merőleges a karikára. A két erő eredője csak akkor lehet merőleges a forgástengelyre, ha a) a test a karika legalsó vagy legfelső pontjában van, b) a test egy általános helyzetű pontban van, de a erő a karika középpontja felé mutat. (Ha ez nem teljesül, akkor a tengely és a vektor hatásvonala kitérő egyenesek, ezért és a tengellyel párhuzamos súlyerő eredője nem mutathat a tengely irányába.) Foglalkozzunk a b) esettel. Ekkor tehát ahol az 1. ábrán jelölt szög. értékét behelyettesítve és figyelembe véve, hogy , kapjuk, hogy Ez a szög egyértelműen jellemez két egyenértékű lehetséges helyzetet. Geometriai megfontolásokkal meghatározhatjuk a 2. ábrán látható szöget:
2. ábra Vizsgáljuk meg az eredményt! Ha , akkor négy lehetséges egyensúlyi helyzet van: a 2. ábrán jelölt pont, ennek tengelyre tükrözött képe, valamint a és pont. A részletes vizsgálat azt mutatja, hogy az első két pontban stabil, a második kettőben instabil az egyensúly. Ha , akkor a -ra kapott egyenlet nem oldható meg. Ez azt jelenti, hegy csak két egyensúlyi helyzet van, amelyeket az a) pontban írtunk le. Az alsó egyensúlyi helyzet stabil, a felső instabil. esetén , . Más szempontból nézve a következőket mondhatjuk. Ha adott szögsebesség mellett a karika síkjának függőlegessel bezárt szögét -ról indulva csökkentjük, akkor először egy stabil egyensúlyi helyzet van. Miután a pont elérte a karika középpontjától mélységben fekvő vízszintes síkot, a test kiválasztja a sík és a karika döféspontjai közül az egyiket, és a továbbiakban ezen helyezkedik el. -nál visszakapjuk az egyszerűbb feladatból ismert eredményt. Ha , akkor a test végig a pontban marad.
Györgyi Géza (Bp., Fazekas M. Gimn., III. o. t.)
|