A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az esemény a mozgó megfigyelő szerint tőle távolságra játszódik le (l. az ábrát).
Ezt a távolságot az álló megfigyelő nagyságúnak észleli. Ha ehhez hozzáadjuk a mozgó megfigyelő eltávolodását, megkapjuk az esemény és az álló megfigyelő távolságát: Ezt rendezve A és események között az álló megfigyelő szerint , a mozgó megfigyelő szerint idő telik el. A és események időkülönbségét a mozgó megfigyelő az idézett cikk (K. M. L. novemberi száma) összefüggése szerint | | értékűnek találja. Így az esemény a mozgó megfigyelő szerint az álló megfigyelővel való találkozástól számított, szakasznak megfelelő | | idő múlva játszódik le. A kifejezést rendezve kapjuk: Az (1) és (2) összefüggések kapcsolatot teremtenek az álló, ill. mozgó megfigyelő által megállapított hely- és időadatok között. A relativitáselmélet szerint önkényes, hogy a két megfigyelő közül melyiket tekintjük állónak, melyiket mozgónak. Ezért, amikor (1) és (2) megfordításaként és értékeit fejezzük ki és segítségével, akkor eltekintve a relatív sebesség előjelváltásától, ugyanazokat az összefüggéseket kell kapnunk, mint (1) és (2). Valóban, az és mennyiségeket (1)- ill. (2)-ből kifejezve:
Pálfalvi György (Győr, Révai M. Gimn., IV. o. t. ) |