A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Helyreigazítás az 1163. feladathoz. Faragó Béla (Csongrád, Batsányi J. Gimn., II. o. t.) levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy az 1163. feladat megoldása hibás (K. M. L. 48. kötet (1974) 186. oldal.). Levele alapján közöljük a helyes megoldást.
A testre az ábrán megrajzolt erők hatnak. Feltételezve, hogy a rúd nem csúszik meg a talajon és figyelembe véve, hogy az adott erők nem tarthatják egyensúlyban a (vékony) rudat ‐ a rúd tömegközéppontja gyorsulni fog. Csak a mozgás kezdeti pillanatát vizsgáljuk, a rúd ekkor még nyugalomban van. Legyen a rúd szöggyorsulása , tömegközéppontjának gyorsulása () merőleges a rúdra (a sebesség kezdetben még nulla, a gyorsulásnak nincs centripetális összetevője): A mozgásegyenletek a vízszintes és függőleges gyorsulásokra:
a szöggyorsulásra (az alátámasztási pontra vonatkoztatva): ahol a rúd tehetetlenségi nyomatéka a rúd végére vonatkoztatva. A csúszásmentes forgás egyenlete az (1) összefüggés, feltétele pedig A súrlódási erőt és a nyomóerőt kifejezhetjük az (1)‐(4) egyenletrendszerből, és (5)-be helyettesítve rendezés után az | | (6) | feltételt kapjuk. A megadott számadatok mellett , így (6) az alábbi feltétellel ekvivalens: | | (7) | Így a rúd tetszőleges rúdirányú nyomóerű esetén sem csúszik meg a talajon, sőt még húzóerő is kielégítheti a feltételt. Ehhez azonban meg kell vizsgálni, hogy a rúd vége milyen nagyságú húzóerő hatására emelkedik fel a talajról. Az (1)‐(4) egyenletrendszerből | | (8) | Az feltétele: | | (9) | ha a húzóerő -ot eléri, a rúd vége elhagyja a talajt. A (7) és (9) feltételek közül a (9) feltétel az erősebb, így a rúd vége nem csúszik meg a talajon, ha a ráható rúdirányú erő tetszőleges nyomóerő, vagy -nál kisebb húzóerő. Természetesen a fenti gondolatmenet csak a mozgás első pillanatában érvényes, a rúd elfordulása már sokkal bonyolultabban leírható mozgás.
|
|