A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Dinamikus egyensúlyi állapot akkor alakul ki, ha a folyadék, illetve a folyadék és jég keverék felett a gőz telítve van. A térfogat növelésekor ahhoz, hogy a vízgőz telítetté váljék, víznek kell elpárolognia. A párolgás a rendszer zártsága miatt csak a víztől vonhat el hőt. Minden változás ‐ a víz-jég fázisátalakulás ‐ -os hőmérsékleten történik. Ha az kezdeti tömegű vízből mennyiség párolog el, a párolgás által elvont hő . A folyamat végére a maradék vízmennyiség megfagy, ez hő leadásával jár. A hőszigetelés miatt a felvett és a leadott hő megegyezik: | | (1) | A keletkező jég tömege tehát | | (2) | Az tömegű vízgőz térfogatát az ideális gázok állapotegyenletéből határozzuk meg: ahol , a mólnyi mennyiségű vízgőz tömege. Az (1) és (2) egyenletekből | | (3) | A térfogatot tehát -rel kell megnövelni. Nagyobb pontossággal számolni nem érdemes, hiszen a megoldás során a vízgőzt az ideális gázok állapotegyenletével írtuk le, ami ‐ az alacsony hőmérséklet és a nagy nyomás miatt ‐ erősen közelítő jellegű. Sparing László (Szombathely, Nagy Lajos Gimn., III. o. t.) Megjegyzés. A fenti meggondolás akkor jogos, ha a térfogatnövelést egy elválasztólap kivételével hajtjuk végre. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy a gőzt egy dugattyú lassú mozgatásával tágítjuk. Alkalmazva az első főtételt (, a környezettel való hőcsere, adiabatikus folyamatnál nulla.) A belső energiaváltozás most nem nulla, hanem a rendszer által végzett munkával egyenlő. A kvázisztatikus folyamat során a telített gőz nyomása állandó, így a végzett munka: Az (1) és (2) egyenletek helyett ekkor az egyenleteket kell megoldanunk. Végeredményül valamivel kisebb térfogatot kapunk: Kormos Tamás (Eger, Gárdonyi G. Gimn., IV. o. t.)
|