A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A hálózat középső ellenállása, ill. kondenzátora rövidre van zárva, így a kondenzátor nem töltődik fel, az ellenálláson nem folyik áram, és ennek megfelelően hő sem fejlődik rajta.
Ha az pontokra egyenfeszültséget kapcsolunk, a kondenzátorok lemezei felé és az ellenállásokon áram indul meg. A kondenzátorok feltöltődnek. A feltöltődés után áram csak az ellenállásokon folyik. A csomóponti törvényből következik, hogy a bal oldali két egyenlő nagyságú ellenálláson külön‐külön fele akkora áram folyik, mint a jobb oldalin. Így a rajtuk eső feszültség is fele akkora. A kondenzátorok ugyanakkora feszültségre vannak feltöltve, mint a velük párhuzamosan kapcsolt ellenálláson eső feszültség. Ha az pontról az egyenfeszültséget lekapcsoljuk, megkezdődik a kondenzátorok kisülése a velük párhuzamosan kapcsolt ellenállásokon keresztül. A kondenzátorokban eddig tárolt elektrosztatikus energia az ellenállásokon hővé alakul. Ha a kikapcsolás előtt a jobb oldali ellenálláson feszültség esett, akkor a fentiek szerint a bal oldali ellenállásokon a feszültségesés . A jobb oldali kondenzátorok -feszültségre voltak töltve, s így energiájuk egyenként volt. Mindkét kondenzátor a jobb oldali ellenálláson át sült ki, így ezen az ellenálláson energia alakult hővé. A bal oldali kondenzátor feszültségre volt feltöltve, energiája Ennek az energiának az egyik fele az egyik, másik fele a másik ellenálláson alakult hővé. Tehát a bal oldali ellenállásokon egyenként energiával egyenértékű hő szabadult föl az egyenfeszültség kikapcsolása után, ami a jobb oldali ellenálláson termelődött (1) hőmennyiségnél 16-szor kisebb. Az ellenállásokon fölszabaduló hőmennyiségek arányának kiszámításához nem használtuk és értékeit. Ez azért volt lehetséges, mert minden ellenállást, illetve kondenzátort azonos értékűnek választottunk. Jantner István (Szekszárd, Rózsa F. Szakközépisk., IV. o. t.) |