A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Rajzoljuk fel az egyes testekre ható erőket! a rugó által a golyóra kifejtett erő, a golyóra ható nehézségi erő, a közegellenállási erő, melynek támadáspontját nem ismerjük, de tudjuk, hogy hatásvonala a golyó középpontján áthaladó függőleges egyenes. az tömegre ható rugóerő, a nehézségi erő.
Ha -val jelöljük a , -val a tömeg gyorsulását, és a függőlegesen lefelé mutató erőket tekintjük pozitívnak, akkor a mozgásegyenletek:
ahol ‐ ha a rugó tömege elhanyagolható ‐ akkor
-szel jelöltük a rugó hosszának megváltozását ahhoz az helyzethez képest, amikor nem hatott benne erő. A közegellenállási erő Itt az alaki tényező, a levegő sűrűsége, és a golyó sebessége. Legyen azaz a tömegnek a golyóhoz viszonyított gyorsulása. A (3), (4), (6) egyenletek felhasználásával (1), (2)-ből kapjuk, hogy
ahonnan | | Átrendezve: | | a tömeg mozgásegyenlete, melyben paraméterként szerepel a golyó sebessége. A mozgásegyenlet megoldása időben lassan változó esetén harmonikus rezgőmozgás, melynek egyensúlyi helyzetét az feltétel határozza meg. A (4) egyenlet felhasználásával | | A golyó sebességének növekedtével tehát az egyensúlyi helyzet lefelé tolódik el. Számadatainkkal az egyensúlyi helyzet eltolódása:
Itt , értékeket használtunk. Külön feladat lehet időfüggését vizsgálni; ehhez az (1) egyenletet kell megoldani. felhasználásával bebizonyítható, hogy egy közegellenállással fékezett golyó mozgását kell meghatározni, és az tömeg hatásától eltekinthetünk. A sebességnégyzettel arányos erő miatt még ez az egyszerűbb feladat is csak közelítőleg oldható meg. Bizonyos, hogy a sebesség a -ról -re növekszik, miközben tehát a rezgőmozgás egyensúlyi helyzete egyre lejjebb kerül. Kovács Imre (Kaposvár, Ált. Gépipari Szakközépisk., IV. o. t.) |