A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Tekintsünk az gyorsulással mozgó folyadék belsejében egy térfogatú részt. A nyomáskülönbségből származó gyorsítóerő erre a térfogatelemre: Helyettesítsük ezt a folyadékrészt egy sűrűségű szilárd testtel. A nyomáskülönbségből eredő gyorsítóerő ekkor is lesz, a létrehozott a gyorsulást pedig Newton II. törvényéből számolhatjuk: A két egyenletből: A függőleges irányú elmozdulást Arkhimédész törvénye határozza meg. A felhajtóerő előjelét, akárcsak a (3) egyenletből nyerhető gyorsuláskülönbség, , előjelét a arány határozza meg. Ettől függően három eset lehetséges. Ha , a test a kocsi elejében fent fog elhelyezkedni, mert a felhajtóerő pozitív, és a (3) egyenletből . A esetben a test a tartály hátulján és lent lesz, a test ugyanis lesüllyed és . Ha , a test folyadékhoz viszonyított helyzete nem változik; lebeg és . A megoldás során feltételeztük, hogy a test a tartály falai mentén súrlódás nélkül csúszhat. Rapcsák Ágnes (Eger, Dobó I. Gimn., II. o. t.)
II. megoldás. A kocsival együtt gyorsuló koordináta-rendszerben a tartályban levő tömegű részecskére a nehézségi erőn kívül egy tehetetlenségi erő is hat. (Ugyanis az gyorsulást erő hozza létre, és olyan rendszerben, ahol a test áll, az eredő erő nulla. Ez teszi szükségessé gyorsuló koordináta-rendszerben ‐ ami nem inerciarendszer ‐ a tehetetlenségi erő bevezetését.)
Jelöljük a nehézségi gyorsulás és az vektor eredőjét -vel. A gravitációs térben gyorsulással mozgó rendszer úgy viselkedik, mintha egy gravitációs térben állna. (L. az ábrát.) A folyadékba helyezett test a gyorsulás hatására tehát úgy mozdul el, ahogy az egy szöggel megdöntött tartályban mozogna. Ha , a tartály legmélyebb pontjába, azaz hátulra és alulra, ha a legmagasabb pontba, előre és felülre kerül. A esetben a test lebeg.
Szathmári Attila (Debrecen, Fazekas M. Gimn., II. o. t.)
|
|