Feladat: 1133. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Rapcsák Ágnes ,  Szathmári Attila 
Füzet: 1973/december, 237 - 238. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenletesen gyorsuló rendszerek, Felhajtóerő, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1973/május: 1133. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Tekintsünk az a0 gyorsulással mozgó folyadék belsejében egy ΔV térfogatú részt. A nyomáskülönbségből származó gyorsítóerő erre a térfogatelemre:

ΔF=ϱ0ΔVa0.(1)
Helyettesítsük ezt a folyadékrészt egy ϱ sűrűségű szilárd testtel. A nyomáskülönbségből eredő gyorsítóerő ekkor is ΔF lesz, a létrehozott a gyorsulást pedig Newton II. törvényéből számolhatjuk:
ΔF=ϱΔVa(2)
A két egyenletből:
a=(ϱ0/ϱ)a0.(3)
A függőleges irányú elmozdulást Arkhimédész törvénye határozza meg. A felhajtóerő előjelét, akárcsak a (3) egyenletből nyerhető gyorsuláskülönbség, a-a0=[(ϱ0/ϱ)-1]a0, előjelét a ϱ0/ϱ arány határozza meg. Ettől függően három eset lehetséges.
Ha ϱ<ϱ0, a test a kocsi elejében fent fog elhelyezkedni, mert a felhajtóerő pozitív, és a (3) egyenletből a>a0.
A ϱ>ϱ0 esetben a test a tartály hátulján és lent lesz, a test ugyanis lesüllyed és a=a0.
Ha ϱ=ϱ0, a test folyadékhoz viszonyított helyzete nem változik; lebeg és a=a0.
A megoldás során feltételeztük, hogy a test a tartály falai mentén súrlódás nélkül csúszhat.
 

Rapcsák Ágnes (Eger, Dobó I. Gimn., II. o. t.)

 

II. megoldás. A kocsival együtt gyorsuló koordináta-rendszerben a tartályban levő m tömegű részecskére a nehézségi erőn kívül egy F=-ma0 tehetetlenségi erő is hat. (Ugyanis az a0 gyorsulást ma0 erő hozza létre, és olyan rendszerben, ahol a test áll, az eredő erő nulla. Ez teszi szükségessé gyorsuló koordináta-rendszerben ‐ ami nem inerciarendszer ‐ a tehetetlenségi erő bevezetését.)
 

 

Jelöljük a nehézségi gyorsulás és az a=a0 vektor eredőjét g'-vel. A g gravitációs térben a0 gyorsulással mozgó rendszer úgy viselkedik, mintha egy g' gravitációs térben állna. (L. az ábrát.) A folyadékba helyezett test a gyorsulás hatására tehát úgy mozdul el, ahogy az egy α szöggel megdöntött tartályban mozogna. Ha ϱ>ϱ0, a tartály legmélyebb pontjába, azaz hátulra és alulra, ha ϱ<ϱ0 a legmagasabb pontba, előre és felülre kerül. A ϱ=ϱ0 esetben a test lebeg.
 

Szathmári Attila (Debrecen, Fazekas M. Gimn., II. o. t.)