A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az egyes testek elmozdulását jelöljük az , , vektorokkal (1. ábra), azok hosszát , , -mal.
A tömegközéppontok akkor helyezkednek el egy egyenesen, ha Az 1. test elmozdulásával a mozgócsiga utat tesz meg lefelé, s mivel a rajta átvetett kötél is nyújthatatlan, teljesülnie kell az feltételnek is. Az időt az elengedés pillanatától mérve az (1) és (2) egyenlet az összefüggés felhasználásával a gyorsulásokra a következő feltételeket jelenti: ahonnan Az elmozdulások irányításának figyelembevételével írjuk fel mindegyik test mozgására Newton II. törvényét: Az egyenletek felírásánál figyelembe vettük, hogy a csigák tömege nulla, s ezért a csigák két oldalán a kötélerő megegyezik (a csigára ható forgatónyomaték nulla), valamint a mozgócsiga gyorsításához nincs szükség erőre. Ha , az (5)‐(10) egyenletek ellentmondásosak, ugyanis a egyenletekből adódik, ezt felhasználva pedig . Ezt (10)-be helyettesítve ) azaz (9)-ből -re jutunk, ami (6) miatt nem lehetséges. Nem lehet tehát olyan tömeget választani, hogy a három test tömegközpontja ‐ az elindítás pillanatán kívül ‐ egy egyenesen legyen.
Pintér Klára (Szaged, Ságvári E. Gyak. Gimn., II. o. t.) Megjegyzés. Ha a csigák tömege nem nulla, a kívánt mozgás létrejöhet.
|