Feladat: 1085. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Kovács Imre ,  Tarjányi László 
Füzet: 1973/április, 179 - 181. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Forgási energia, Egyéb rögzített tengely körüli forgás, Csúszó súrlódás, Munkatétel, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/november: 1085. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Az asztalra helyezett korong mozgását csak a súrlódási erő befolyásolja. A súrlódási erőről tudjuk, hogy a testek érintkezési felületének minden pontján hat és haladó mozgást végző test esetén az iránya a sebességgel ellentétes, nagysága pedig a felületeket összenyomó erővel arányos.
Egy összetett mozgást végző test esetén úgy járunk el, hogy a testet kicsiny darabokra osztjuk, amelyekre már az előzőek alapján a súrlódási erőt ki tudjuk számítani.
Kezdetben a korong súlypontjának a sebessége nulla. A korong átellenes pontjaiban ható súrlódási erők csak abban különböznek, hogy irányuk, a sebességeknek megfelelően, ellentétes. Így a súrlódási erők eredője nulla, s a korong súlypontja mindvégig helyben marad, a korong csak forogni fog.
Ennek leírásához a súrlódási erők forgatónyomatékát kell meghatároznunk. Osszuk fel (az 1. ábra szerint) a korongot n  db azonos cikkre.

 

 

1. ábra
 

Ha n elég nagy, akkor egy kiszemelt cikken belül a sebesség, s így a súrlódási erő minden pontban azonos irányúnak vehető. A cikk egyes pontjaiban ható súrlódási erők eredője hasonlóképpen nyerhető, mint a nehézségi erők eredője: az eredő a cikk súlypontjában ható, a sugárra merőleges irányú, a síkban ható μ(m/n)g nagyságú erő. Ha n elég nagy, akkor egy cikk jó közelítéssel egy R magasságú egyenlőszárú háromszögnek tekinthető, ennek súlypontja pedig (2/3)R távolságra van a korong tengelyétől. Így, ha a forgásirányt vesszük pozitív iránynak, a súrlódási erők forgatónyomatéka egy kiszemelt cikkre nézve:
Mn=-(2/3)μ(m/n)gR,
az egész korongra pedig
M=-(2/3)μmgR.

A továbbiakban a gyorsuló forgómozgás egyenleteit használjuk. A korong szöggyorsulása
β=MΘ=-(2/3)μmgR(1/2)mR2=-(4/3)μg/R.
Megálláskor a korong szögsebessége zérus:
0=ω0+βt,
tehát a megállásig
t=34ω0Rμg
idő telik el. Ezalatt a korong
n=α2π=12π[ω0t+(β/2)t2]=316πω02Rμg
fordulatot tesz meg.
A súrlódási erőnek a lefékezés közben végzett munkája a mozgási energia megváltozásával, azaz a teljes kezdeti mozgási energiával egyenlő:
W=(1/2)Θω02=(1/4)mR2ω02.

A súrlódási erő átlagteljesítménye
Pátl=W/t=(1/3)μmgRω0.

A pillanatnyi teljesítményt a
P=Mω
összefüggés segítségével számolhatjuk:
P=(2/3)μmgR[ω0-(4/3)μg/Rt].
 

  Kovács Imre (Kaposvár, Ált. Gépipari Szakközépisk. III. o. t.)
 

II. megoldás. A súrlódási erők forgatónyomatékát másképpen is számolhatjuk. Osszuk föl a korongot koncentrikus gyűrűkre,
 

 

2. ábra
 

Ha a gyűrűk Δri vastagsága elég kicsi, akkor egy kiszemelt gyűrűre ható forgatónyomaték számításakor figyelmen kívül hagyhatjuk azt a tényt, hogy a korong tengelyétől távolabb egyre nagyobb érintkező felületek vannak. Így az i-edik gyűrűre ható forgatónyomaték
Mi=-μmigri,
ahol mi a gyűrű tömege. Egyenletes sűrűség esetén a tömegek aránya egyenlő a felületek arányával, azaz:
mim=2π(ri+Δri2)ΔriπR2
Δri-tri mellett elhanyagoljuk, s így a forgatónyomaték közelítőleg
MiMi=-2μgmR2iri2Δri
alakban írható. A közelítés annál jobb, minél vékonyabb gyűrűket veszünk. A pontos értéket akkor kapjuk, ha a közelítő összeg határértékét vesszük, ezért M határozott integrállal számolható:
M=-2μgmR20Rr2dr=-23μgmR.

 

  Tarjányi László (Kecskemét, Katona J. Gimn., IV. o. t.)