A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel a fénysugár beesési szöge egyenlő a visszaverődési szöggel, a sugár útját az eredeti téglalap mellé és fölé rajzolt, vele egybevágó téglalapok hálózatán mint egyenest ábrázolhatjuk (1. ábra).
1. ábra A fénysugár akkor jut ismét kiindulási pontjába, ha áthalad az egyik (az eredetin kívüli) téglalap középpontján. Ez az indítási irányra a feltételt jelenti ‐ , egész számok. Másképp megfogalmazva A pontból irányba induló fénysugár úgy halad, mintha az pontból jönne (2. ábra).
2. ábra Az első visszaverődés -ben történik. Mivel háromszög egyenlő szárú, a tükrözési törvénynek megfelelően . A szögek egyenlőségéből következik, hogy a pálya akkor lesz zárt, ha a tükröződési pontok szabályos sokszöget alkotnak. Általános esetben a pálya a sokszög belsejében haladó húrpolinom. Ha a szabályos -szögben mindig az előző csúcstól számított -adik csúcsig halad a húr akkor az indítási irányt meghatározó szögre az | | egyenlőségnek kell teljesülnie.
(Ha , akkor a pálya a sokszög kerülete.) Minden 90-nél kisebb racionális szám ilyen alakban felírható, tehát a feltétel az, hogy fokokban kifejezve racionális legyen. Elképzelhető olyan eset is, amikor a fénysugár átmegy kiindulási pontján, de iránya nem egyezik meg az indítási iránnyal. Ez az eset csak akkor van kizárva, ha a fényforrás a tükröző kereten van. Magyar István (Eger, Gárdonyi G. Gimn., II. o. t.) Kocsányi László (Bp., Móricz Zs. Gimn., II. o. t.) |
|