Feladat: 1076. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Ábrahám Tibor ,  Mihály László 
Füzet: 1973/március, 130 - 131. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Forgási energia, Rögzített tengely körüli forgás (Merev testek mozgásegyenletei), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/október: 1076. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A csapágyerő meghatározását két lépésben végezzük el. Először kiszámítjuk a rúd szögsebességét a legalsó helyzetben való áthaladáskor, majd ennek ismeretében a csapágyerőt.

 

 

Használjuk az energiamegmaradás törvényét! A rúd helyzeti energiájának megváltozása a súlypont magasságának h változásával kifejezve :
Ep=mgh,
ha m a rúd tömege, g a nehézségi gyorsulás. Az ω szögsebességgel egyik vége körül forgó, Θ tehetetlenségi nyomatékú rúd mozgási energiája
Ek=(1/2)Θω2.
Az Ep=Ek feltételből kapjuk a szögsebességet:
ω=2mghΘ.
Figyelembe véve, hogy egy l hosszúságú rúd végpontjára vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka Θ=(1/3)ml2, és hogy a súlypont magasságának változása az a) esetben l/2, a b) esetben l, azért
a)ω=3g/l,b)ω=6g/l.
Az F csapágyerő és a súlyerő eredője a centripetális erő, amely a rúd tömegközéppontját körpályán tartja. Ezért
F-mg=m(l/2)ω2.
Tehát az egyes esetekben a következőt kapjuk:
a)F=(3/2)mg=2,5mg,b)F=3mg+mg=4mg.
A csapágy eltörése előtti pillanatban a rúd tömegközéppontjának v=(l/2)ω sebessége volt. A szabaddá válás rövid ideje alatt a rúdra véges erők hatnak, így ezalatt mozgásállapota nem változik; másrészt az impulzusmomentum megmaradási törvénye miatt a rúd a továbbiakban az ω szögsebességű forgást megtartja. Ennek alapján mondhatjuk, hogy a rúd tömegközéppontja mindkét esetben v sebességgel induló vízszintes hajlításnak megfelelő pályán fog mozogni, miközben a rúd a tömegközéppont körül ω szögsebességgel egyenletesen forog.
 

 Ábrahám Tibor (Eger, Gárdonyi G. Gimn., III. o. t.)
 

Megjegyzés. A megoldók közül néhányan az eredményt az integrálszámítás eszközeivel számították ki. Az egyszerűbb módszerekkel megoldható problémáknál a bonyolultabb eljárás ‐ matematikai szépsége ellenére is ‐ kevésbé értékes.