Feladat: 1061. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Balog János ,  Bari Ferenc ,  Bóc István ,  Drózdy Győző ,  Kövér András ,  Pataki Béla ,  Tegze Miklós 
Füzet: 1973/január, 39 - 41. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Rögzített tengely körüli forgás (Merev testek mozgásegyenletei), Egyéb merev test síkmozgások, Forgási energia, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/május: 1061. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Vizsgáljuk először az a) esetet ! A rúd az mg súlyerő és a falak F1 és F2 nyomóerőinek hatására az A pont körül gyorsuló forgómozgást végez.

 
 

A súlypont gyorsulását felbonthatjuk érintőirányú a1 és rúdirányú a2 összetevőkre. Abban a pillanatban, amikor a rúd elválik a függőleges faltól, F2-nek nullának kell lennie. Ekkor viszont vízszintes erő hiányában a súlypont gyorsulásának sem lehet vízszintes összetevője, vagyis
a1sinφ-a2cosφ=0.(1)
a1 nagyságát a forgómozgás alapegyenletéből számolhatjuk ki, felhasználva, hogy a rúd végpontjára ΘA=(1/3)mL2 és a1=(L/2)β:
mgL2cosφ=13mL22a1L,(2)
ahonnan a1=34gcosφ.
A rúdirányú gyorsulás az ω szögsebességgel kifejezve
a2=L2ω2.
Az energia-tétel alapján
mgL2(1-sinφ)=1213mL2ω2,ahonnana2=32g(1-sinφ)(3)
adódik. Visszahelyettesítve (2)-t és (3)-at, az (1) összefüggésbe, az elválás szögére kapjuk
sinφ=2/3,azazφ42.
A továbbiakban a súlypont sebességének vízszintes összetevője nem változik, megtartja a
vx=L2ωsinφ=13Lg(4)
értéket. A talajra érkezés pillanatában a súlypont vs függőleges sebességét az energiamegmaradás tételéből számíthatjuk ki. Mivel az A pontnak nincs függőleges sebessége, ezért a rúdnak ω'=vsL/2 szögsebességgel kell rendelkeznie. A rúd teljes mozgási energiája a súlypont kinetikus energiája és az 12Θsω'2 forgási energia összegeként áll elő, ahol Θs=112mL2 a súlypontra vonatkoztatott tehetetlenségi nyomaték:
mgL2=12m(vx2+vs2)+12112mL2(2vsL)2,
ahonnan (4) felhasználásával
vs=2Lg3
adódik.
A földetérés pillanatában tehát az A pont (1/3)Lg vízszintes, a B pont ugyanekkor vízszintes és 2vs=8Lg3 függőleges sebességgel rendelkezik (a B pont teljes sebessége 5Lg/3).
A b) esetben ugyanezeket a lépéseket végigkövetve valamennyi keresett mennyiségre ugyanazt az eredményt kapjuk, mint az a) esetben.
 

Bóc István (Bp., Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., III. o. t.)

 

II. megoldás. Az energiatétel alkalmazásával tetszőleges φ szöghöz kiszámíthatjuk a súlypont sebességének vízszintes összetevőjét:
mgL2(1-sinφ)=1213mL2ω2,vx=L2ωsinφ=34Lg(1-sinφ)sin2φ.(5)



Ez a függvény φ csökkenésével eleinte növekszik, majd egy maximumhely után csökkenni kezd. Másrészt a függőleges fal csak tolni tudja a rudat, ezért vx nagysága nem csökkenhet. Az ellentmondás feloldása nyilván az, hogy (5) képlet csak a maximumhelyig érvényes, utána a rúd elválik a függőleges faltól és az összenergiához a haladó mozgás energiája is járulékot ad. A legnagyobb vx-et az f(φ)=(1-sinφ)sin2φ függvény maximuma határozza meg, ezt viszont az
f'(φ)=2sinφcosφ-3sin2φcosφ=0
egyenlet megoldásai között kell keresnünk. A cosφ=0 és sinφ=0 egyenletek a sebességminimumokat adják meg, ezért a maximális sebesség elérését, vagyis a faltól való elválást a
sinφ=2/3
összefüggés határozza meg.
A megoldás további menete azonos az I. megoldással. A b) esetben a súlypont végig ugyanolyan pályán mozog, mint az a) esetben, az energiatétel mindkét esetben azonos alakú, így a megoldások is megegyeznek.
 

Kövér András (Debrecen, KLTE Gyak Gimn., IV. o. t.)