Feladat: 1058. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Prőhle Péter 
Füzet: 1973/január, 36 - 37. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Impulzusmegmaradás törvénye, Energia homogén gravitációs mezőben, Munkatétel, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/május: 1058. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A rendszer súlypontjának mozgását a külső erők határozzák meg. Mivel súrlódás nincs, a rendszerré ható külső erők (nehézségi erők, a síkra merőleges kényszererők) mind függőleges irányúak, s így a súlypont vízszinten irányban nem mozdul el.
A súlypont az a pont, amelyre nézve a nehézségi erők forgatónyomatéka nulla. Ha vizszintes koordinátáját xs-sel jelöljük,

m1(x1-xs)+m2(x2-xs)+m3(x3-xs)=0,
illetve rendezés után:
m1x1+m2x2+m3x3=(m1+m2+m3)xs.
Mivel xs, és így az egyenlet jobb oldala a mozgás során állandó, a bal oldal kezdeti, illetve végső koordinátákkal számolt értékei egyenlők.
 

 

Kezdetben (l. az ábrát):
x10=0,x20=c,x30=acosα=a2-b2+c22aca
(cosα a cosinus-tétel segítségével kapható meg).
Becsapódáskor:
x1=x3-a,x2=x3+b.
Felírjuk az egyenlőséget
m1(x3-a)+m2(x3+b)+m3x3==m2c+m3a2+c2-b22c.


Ebből x3 meghatározható. Az m3 tömegű test vízszintes elmozdulása:
Δx3=x3-x30=m1[b2-(a-c)2]+m2[(c-b)2-a2]2c(m1+m2+m3).
Számadatainkkal:
x3=0,2dm,
azaz az m3 tömegű test 0,2dm-t mozdul el vízszintes irányban, az m2 tömegű test felé.
Minthogy a külső erők függőlegesek, a rendszer vízszintes irányú összimpulzusa állandó. Kezdetben nulla volt, így a mozgás során
m1v1+m2v2+m3v3=0.
Az m3 tömegű test becsapódásakor a három test vízszintes irányú sebessége egyenlő kell hogy legyen, mivel az összekötő merev rudak ekkor vízszintesek. Az összes vízszintes irányú impulzus
(m1+m2+m3)v=0,
s így becsapódáskor egyik testnek sincs vízszintes irányú sebessége. Az energia-tétel igen egyszerű alakot ölt. Kezdetben csak az m3 tömegű testnek volt helyzeti energiája, a végén pedig csak annak van mozgási energiája, így
(1/2)m3v2=m3gh,ahonnanv=2gh.
A h kezdeti magasságot Heron-képletével határozhatjuk meg.
h=2Tc=2cs(s-a)(s-b)(s-c),
ahol s=(1/2)(a+b+c).

Számadatainkkal:
v=2,18m/s.
 

Prőhle Péter (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.) megoldása

alapján