A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A rendszer súlypontjának mozgását a külső erők határozzák meg. Mivel súrlódás nincs, a rendszerré ható külső erők (nehézségi erők, a síkra merőleges kényszererők) mind függőleges irányúak, s így a súlypont vízszinten irányban nem mozdul el. A súlypont az a pont, amelyre nézve a nehézségi erők forgatónyomatéka nulla. Ha vizszintes koordinátáját -sel jelöljük, | | illetve rendezés után: | | Mivel , és így az egyenlet jobb oldala a mozgás során állandó, a bal oldal kezdeti, illetve végső koordinátákkal számolt értékei egyenlők.
Kezdetben (l. az ábrát): | | ( a cosinus-tétel segítségével kapható meg). Becsapódáskor: Felírjuk az egyenlőséget
Ebből meghatározható. Az tömegű test vízszintes elmozdulása: | | Számadatainkkal: azaz az tömegű test -t mozdul el vízszintes irányban, az tömegű test felé. Minthogy a külső erők függőlegesek, a rendszer vízszintes irányú összimpulzusa állandó. Kezdetben nulla volt, így a mozgás során Az tömegű test becsapódásakor a három test vízszintes irányú sebessége egyenlő kell hogy legyen, mivel az összekötő merev rudak ekkor vízszintesek. Az összes vízszintes irányú impulzus s így becsapódáskor egyik testnek sincs vízszintes irányú sebessége. Az energia-tétel igen egyszerű alakot ölt. Kezdetben csak az tömegű testnek volt helyzeti energiája, a végén pedig csak annak van mozgási energiája, így | | A kezdeti magasságot Heron-képletével határozhatjuk meg. | | ahol .
Számadatainkkal: Prőhle Péter (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.) megoldása
alapján
|