A hajó motorja az indulás pillanatától kezdve mindvégig állandó, menetirányú $F_h=\frac{P}{v_0}=\frac{1\mathrm{,}6\cdot {10}^3\text{ LE}}{63\text{ km/óra}}=6\mathrm{,}73\cdot {10}^6\text{ N}$ húzóerőt fejt ki. Tételezzük fel, hogy a közegellenállási erő a sebesség négyzetével arányos: $F_k=k{v}^2$, és a pillanatnyi sebességgel ellentétes irányú. Az indulás pillanatában nincs közegellenállás, hiszen a hajó sebessége nulla. A hajó kezdeti gyorsulása: $a_i=\frac{F_h}{m}=\frac{6\mathrm{,}73\cdot {10}^6\text{ N}}{6\mathrm{,}6\cdot {10}^7\text{ kg}}=0\mathrm{,}102{\text{ m/s}}^2$. A motor kikapcsolása után a hajó sebessége a közegellenállás miatt csökkenni fog. A mozgási energiája $v_1=v_0/\sqrt[]{2}$ sebességnél fog felére fogyni. Ekkor pedig $F_k=k{v}_0^2/2$ a fékező erő, vagyis az eredeti húzóerő fele. Mivel a hajó tömege gyakorlatilag változatlan maradt, a fékező gyorsulás az indulási gyorsulás felével egyenlő: $a_1=-0\mathrm{,}051{\text{ m/s}}^2$.