A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a kötélerőket felülről lefelé , , -mal. Felhasználva, hogy ezen erők kötélirányúak, felírhatjuk a rudak találkozási pontján átmenő függőleges tengely körül a forgatónyomatéki egyenletet mindhárom rúdra (1. ábra): 1. ábra
ahol a rudak hosszának vízszintes irányú vetülete. A harmadik egyenlet az első kettőből következik, ezért a három ismeretlen meghatározásához szükség van még egy egyenletre. (Ez várható volt, mivel a fenti egyenletekben nem szerepel a rudak súlya.) Nézzük meg az I. rúd egyensúlyának feltételét egy vízszintes tengely körüli forgatásra vonatkozólag. A 2. ábrán az erők forgástengelyre merőleges síkba eső vetületét tüntettük fel. 2. ábra Az egyensúly feltétele a felső pontra:
Az egyenletrendszer megoldása:
Vladár Károly (Kiskunhalas, Szilády Á. Gimn., II. o. t.) |
Megjegyzés. Bizonyítható, hogy bármelyik kötélre ható erő független a másik két kötél helyétől. A bizonyításhoz használjuk fel a virtuális munka elvét! Mozdítsuk el két rúd alsó pontját úgy, hogy közben a harmadik rúddal bezárt szögük nem változik. Ilyen kikötés mellett csak a két rudat összekötő kötél hossza változik függetlenül attól, hogy a másik két kötelet hogyan helyeztük el. Mivel pedig a kötél virtuális hosszváltozásából és a rendszer súlypontjának elmozdulásából a kötélerő megkapható, ennek csak a vizsgált kötél helyétől szabad függnie.
Prőhle Péter (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.) |
|