Feladat: 998. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Pintér Ferenc 
Füzet: 1972/március, 130 - 131. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Árnyékjelenségek, Sötétkamra, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1971/szeptember: 998. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. (1. ábra). A kör alakú fényforrás kerületének minden pontjáról kiinduló nyaláb A oldalhosszúságú négyzet alakú fényfoltot okoz az ernyőn.

 
 
1. ábra
 

Miközben a nyaláb csúcsait körülvisszük a kör kerületén, az ernyőn az A oldalhosszúságú négyzet középpontja R rádiuszú kört ír le. Így keletkezik a fényfolt. Hasonló háromszögekből:
Aa=p+qp,Rr=qp.
Az ernyőn keletkező fényfoltra nézve az R/A arány:
RA=ra11+p/q

Pintér Ferenc (Csongrád, Batsányi J. Gimn., IV. o. t.)
 

II. megoldás. (2. ábra). Nézzük azokat a sugarakat, amelyek a kör kerületéről indulnak és a négyzet alakú lyuk egyik sarkán mennek át.
 
 
2. ábra
 

Ezek az ernyőn R rádiuszú kör alakú fényfoltot okoznak. Miközben a nyaláb csúcsát körülvisszük az a oldalhosszúságú négyzet kerületén, az ernyőn az R rádiuszú világos kör középpontja A oldalhosszúságú négyzet kerületén vonul végig. Arányosságokból az előbbi eredményt kapjuk.
 

Taglalás. Tulajdonképp a sötétkamra (camera obscura) elméletéről van szó. Az ernyőn keletkező fényfolt akkor hasonlít a fényforráshoz, ha RA. Ez akkor következik be, ha ar. De ronthatja ezt, ha pq.
Az ernyőn keletkező fényfolt akkor hasonlít a lyukhoz, ha RA. Ez akkor következik be, ha ar. Ezt elősegítheti, ha pq.
Ha messze levő tárggyal, például Nappal végezzük a kísérletet, akkor célszerű annak α=2r/p látószögével számolni. Eredményünk eszerint átalakítva:
RA=ra11+p/q=2rpq2a(1+q/p)αq2a.
A fényfolt annál inkább hasonlít a fényforráshoz, minél inkább p2a. Például téglalap alakú tükörrel napfogyatkozáskor pár méter messze levő falon a Nap sarló alakú fényfoltját látjuk.