A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. (1. ábra). A kör alakú fényforrás kerületének minden pontjáról kiinduló nyaláb oldalhosszúságú négyzet alakú fényfoltot okoz az ernyőn. 1. ábra Miközben a nyaláb csúcsait körülvisszük a kör kerületén, az ernyőn az oldalhosszúságú négyzet középpontja rádiuszú kört ír le. Így keletkezik a fényfolt. Hasonló háromszögekből: Az ernyőn keletkező fényfoltra nézve az arány:
Pintér Ferenc (Csongrád, Batsányi J. Gimn., IV. o. t.) | II. megoldás. (2. ábra). Nézzük azokat a sugarakat, amelyek a kör kerületéről indulnak és a négyzet alakú lyuk egyik sarkán mennek át. 2. ábra Ezek az ernyőn rádiuszú kör alakú fényfoltot okoznak. Miközben a nyaláb csúcsát körülvisszük az oldalhosszúságú négyzet kerületén, az ernyőn az rádiuszú világos kör középpontja oldalhosszúságú négyzet kerületén vonul végig. Arányosságokból az előbbi eredményt kapjuk. Taglalás. Tulajdonképp a sötétkamra (camera obscura) elméletéről van szó. Az ernyőn keletkező fényfolt akkor hasonlít a fényforráshoz, ha . Ez akkor következik be, ha . De ronthatja ezt, ha . Az ernyőn keletkező fényfolt akkor hasonlít a lyukhoz, ha . Ez akkor következik be, ha . Ezt elősegítheti, ha . Ha messze levő tárggyal, például Nappal végezzük a kísérletet, akkor célszerű annak látószögével számolni. Eredményünk eszerint átalakítva: | | A fényfolt annál inkább hasonlít a fényforráshoz, minél inkább . Például téglalap alakú tükörrel napfogyatkozáskor pár méter messze levő falon a Nap sarló alakú fényfoltját látjuk. |
|