A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tudjuk, hogy a testre ható súrlódási erő . Ennek megfelelően két esetet különböztethetünk meg. 1. ábra Ha , akkor a hasáb áll, és az 1. ábra alapján az egyensúly feltétele az erők függőleges és vízszintes komponenseire : A forgatónyomatéki egyenlet közvetlenül a felborulás előtt : ha a forgástengely az alátámasztás első éle. Tehát Az eset annak felel meg, amikor a test gyorsulva mozog. A forgatónyomatékokat a tömegközépponton átmenő tengelyre kell felírni, figyelembe véve, hogy a gyorsulás függőleges komponense nulla, ezért . 2. ábra A 946. feladat megoldásához hasonló módon különválasztva a , eseteket, az
egyenletekből kapjuk, hogy
Ez lesz tehát a megoldás, ha . Végeredményben két jellegzetes esetet különböztethetünk meg. a) Amíg a intervallumban az (1) függvény képe nem metszi az egyenest, vagyis , addig az erő maximális értékét a (2) és (3) egyenletek határozzák meg (3. ábra). 3. ábra b) Ha az (1) függvény a vizsgált szakaszon értéket is felvesz , akkor az ilyen pontokban az (1) megoldás érvényes, mert a hasáb felborul, mielőtt mozgásba lendülne (4. és 5. ábra). 4. ábra 5. ábra
Bártfai Imre (Bonyhád, Petőfi S. Gimn., III. o. tan.) | Megjegyzés. Ha a testet előzőleg mozgásba hoztuk, és ezután vizsgáljuk a felborulás feltételét, akkor (mivel a súrlódási erő most mindenképpen ) a részletesebb vizsgálat azt mutatja, hogy esetén 6., esetén a 7., esetén a 8. ábrán vonalkázott terület határozza meg, melyek azok az értékek, amelyeknél a hasáb nem billen fel. (A negatív erő nyomóerőt jelent.) A római számok jelzik, hogy a megfelelő tartományba eső erőnél a hasáb melyik éle körül billen fel. 6. ábra 7. ábra 8. ábra
Szabó Zoltán (Bp., Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., IV. o. t.) |
|
|