Feladat: 986. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1972/január, 42 - 44. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Merev test egyensúlya, Nyomóerő, kötélerő, Tapadó súrlódás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1971/május: 986. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Könnyen belátható, hogy a súlyzó csak akkor lehet egyensúlyban, ha a tengelyét és a gömb középpontját tartalmazó sík függőleges.
Jellemezzük a súlyzó helyzetét a súlypontját a gömb középpontjával összekötő egyenesnek a függőlegessel bezárt β szögével! Az 1. ábrán látható α1, α2, h értékek m1, m2, m3, l és r ismeretében a súlypont definíciójának felhasználásával meghatározhatók.

 
 
1. ábra
 

Ha
x=lm1+m3/2m1+m2+m3
akkor a súlyzó súlypontjának a félgömb középpontjától mért távolsága
h=r2+x2-lx,továbbácosα1=2r2-lx2rh,cosα2=2r2-l(l-x)2rh.

A 2. ábrán felrajzoltuk a súlyzóra ható erőket.
 
 
2. ábra
 

Az egyensúly feltétele: az erők összege és a forgatónyomatékok összege nulla.
N1sin(β+α1)-S1cos(β+α1)+N2sin(β-α2)-S2cos(β-α2)=0,(1)N1cos(β+α1)+S1sin(β+α1)+N2cos(β-α2)+S2sin(β-α2)-G=0,(2)S1r+S2r-Ghsinβ=0,(3)



ha G=m1g+m2g+m3g.
Az S1 és S2 súrlódási erőkről csak annyit tudunk, hogy nagyságuk
|S1|μN1,(4)S2|μN2.(5)
A (4) és (5) feltételt kielégítő, egyébként tetszőlegesen megválasztott súrlódási erőket az (1), (2), (3) egyenletrendszerbe helyettesítve megkapjuk a súlyzó egy lehetséges egyensúlyi helyzetét. Láthatjuk tehát, hogy az egyensúlyi helyzet nem pontosan határozott. Bizonyos azonban, hogy (4), (5)-nek megfelelően a súrlódási erők nagysága legfeljebb |S1|=μN1, |S2|=μN2 lehet. Attól függően, hogy a súrlódási erők iránya a 2. ábrán berajzolttal egyezik vagy ellentétes, a fenti két egyenlőség alapján a következő egyenletpárokat kaphatjuk:
 


S1=μN1,(4a)-S1=μN1,(4b)-S1=μN1,(4c)S1=μN1,(4d)S2=μN2,(5a)-S2=μN2,(5b)S2=μN2,(5c)-S2=μN2,(5d)
 


(A 3. ábrán feltüntettük a súrlódási erők valódi irányát mind a négy esetben.)
 
 
3. ábra
 

Az a), b), c), d) egyenletpárok bármelyikét is csatoljuk az (1), (2), (3) egyenletekhez, ötismeretlenes egyenletrendszert kapunk, melyet a matematikai nehézségek leküzdése után β-ra megoldhatunk.
Végeredményben az α1+α2=α jelöléssel:

ctgβa=(h/μr)(1-μ2)sin2α+(cosα2-cosα1)sinα+(cosα2+cosα1)(1-cosα)μ(sinα1+sinα2)sinα+(sinα2-sinα1)(1-cosα)μ,ctgβb=-(h/μr)(1-μ2)sin2α+(cosα1-cosα2)sinα+(cosα2+cosα1)(1-cosα)μ(sinα1+sinα2)sinα+(sinα1-sinα2)(1-cosα)μ,ctgβc=(l/μr)μ2(1+cos2α)+sin2α-2μcosαsinαμ(cosα-1)-sinα-cosα1+cosα2sinα1+sinα2,ctgβd=(l/μr)μ2(1+cos2α)+sin2α+2μcosαsinαμ(cosα-1)+sinα-cosα1+cosα2sinα1+sinα2,


A súlyzó két szélső helyzetét nem túl nagy μ esetén βa és βb határozza meg. βb negatív előjele kifejezi azt, hogy ekkor a súlyzó a 2. ábrán láthatóval ellentétes oldalon van. Ellenőrizhetjük, hogy a kapott eredmény egyes speciális esetekben (α1=α2=α=0, α1=α2, μ=0) is helyes értéket ad.
βd-ből ‐ mint az a 3d ábra alapján várható volt ‐ semmi érdekes következtetést sem tudunk levonni. Érdemes megfigyelni, hogy amennyiben μ(cosα-1)=sinα, akkor a c) esetben βc értéke független a súlypont helyzetétől. Ez annak felel meg, hogy a súlyzó beszorul a gömbbe, aminek feltétele egyszerűbb alakban:
ctgα2=μ.
Ha tehát a súrlódási tényező eílég nagy, akkor a súlyzó bárhol egyensúlyban lehet. A fenti eredmény hasonló az ék vizsgálatánál kapott feltételhez.
 

Megjegyzés. Sok megoldó abból a feltevésből indult ki, hogy S=μmgcosα, ami csak egyes speciális esetekben igaz. Általában célszerű a fentihez hasonló gondolatmenettel egyenletrendszert felállítani.
Voltak, akik csak az egyenleteket írták fel, és nem is próbálkoztak azok megoldásával. Így a feladat megoldásának nagyon tanulságos részét mulasztották el.
Senki sem vette észre, hogy a súlyzó beszorulhat a gömbbe.