A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Írjuk fel a testek mozgásegyenleteit:
Az egyenletekben a testek között fellépő nyomóerő, és a súrlódási erők. Vizsgáljuk először azt az esetet, amikor a lejtőre helyezés után a testek nyugalomban maradnak. A gyorsulások ekkor nullák, a súrlódási erőkről pedig tudjuk, hogy
Az (1) és (2) egyenletekből: A (3) és (4) egyenlőtlenségek behelyettesítésével: | | (5) | A testek között fellépő nyomóerő értékének tehát a fenti intervallumon belül kell lennie. A nyugalmi helyzet megvalósulásának feltétele az (1) és (2) egyenletekből kapható meg kiküszöbölésével: | | azaz a feltétel Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a testek a ráhelyezés után lefelé gyorsulnak, a súrlódási erők meghatározott értéket vesznek fel:
Ezeket az értékeket a mozgásegyenletekbe helyettesítve ‐ felhasználva azt, hogy a testek között csak akkor léphet fel erő, ha azok együtt gyorsulnak ‐ értékét közvetlenül megkapjuk: | | (9) |
Mivel csak nyomóerő lehet, , azaz az erőhatás feltétele . Ha , a két test külön-külön is egyformán gyorsulna, így értelemszerűen , ami a képletből is adódik. Ha a testeknek fölfelé irányuló kezdősebességet adunk, a súrlódási erők iránya megfordul, igy a nyomóerő: | | (10) | amennyiben . Ez az erő csak addig hat, míg a testek meg nem állnak. Ha l, akkor a testek először külön mozognak, de idővel ismét találkoznak és (ha találkozáskor ütközésük rugalmatlan) a (9) vagy (5) képletnek megfelelő erő lép fel köztük.
Szalay Zoltán (Szolnok, Verseghy F. Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján |
|
|