Feladat: 967. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Iglói Ferenc 
Füzet: 1971/november, 182 - 183. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenáramú műszerek, Árammérés (ampermérő), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1971/február: 967. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyen az A1, A2 ampermérő belső ellenállása R1, illetve R2. A három áramköri elemmel (R, A1, A2) nagyon sok kapcsolás hozható létre. Tekintsük először az 1. ábrán látható kapcsolásokat !

 
 
1. ábra
 


Az első esetben az A1 ampermérő I1=ER+r+R1,
a másodikban az A2 ampermérő I2=ER+r+R2,
a harmadikban mindkét ampermérő a közös I3=ER+r+R1+R2
áramot fogja mutatni. Az áramkörben folyó keresett áram I=ER+r.
Az egyenletrendszer a következő alakban is írható:
1I1=1I+R1E,1I2=1I+R2E,1I3=1I+R1E+R2E,
ahonnan
1I=1I1+1I2-1I3,I=11/I1+1/I2-1/I3.

Ezzel a három kapcsolással tehát elvileg pontosan meghatározható a tényleges áram. Be kell látnunk még, hogy gyakorlatilag is ez a legpontosabb módszer.
Az egyenletrendszer felállításához más, matematikailag hasznos egyenleteket ‐ kapcsolásokat ‐ is találhatunk. Ilyen lehet
a) az ismeretlen R ellenállás kihagyása,
b) az ismeretlen ellenállás és az ampermérő párhuzamos kapcsolása,
c) a két ampermérő párhuzamos kapcsolása.
Az a) és b) esetekben ‐ mivel az ampermérők belső ellenállása kicsi ‐ elméletileg számolható, de gyakorlatilag igen nagy, a műszerekre káros áramokat kapunk. A mérési utasításban ilyen kapcsolás nem fordulhat elő.
A c) kapcsolás (2. ábra) elméletileg, gyakorlatilag létrehozható mérési adataival egyenletrendszerünk tagja lehetne.
 
 
2. ábra
 

A párhuzamos kapcsolás miatt azonban a számolás és így a végeredmény is bonyolultabbá válik, s mivel a végképletben az áramerősségek hibái a műveleteknek megfelelően összegeződnek, a végső hiba megnő. Hasonlóképpen vizsgálhatnánk még más lehetséges kapcsolásokat.
 

Iglói Ferenc (Szeged, Radnóti M. Gimn., IV. o. t.)