A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az , ampermérő belső ellenállása , illetve . A három áramköri elemmel (, , ) nagyon sok kapcsolás hozható létre. Tekintsük először az 1. ábrán látható kapcsolásokat ! 1. ábra
Az első esetben az ampermérő , a másodikban az ampermérő , a harmadikban mindkét ampermérő a közös áramot fogja mutatni. Az áramkörben folyó keresett áram . Az egyenletrendszer a következő alakban is írható: | | ahonnan | |
Ezzel a három kapcsolással tehát elvileg pontosan meghatározható a tényleges áram. Be kell látnunk még, hogy gyakorlatilag is ez a legpontosabb módszer. Az egyenletrendszer felállításához más, matematikailag hasznos egyenleteket ‐ kapcsolásokat ‐ is találhatunk. Ilyen lehet a) az ismeretlen ellenállás kihagyása, b) az ismeretlen ellenállás és az ampermérő párhuzamos kapcsolása, c) a két ampermérő párhuzamos kapcsolása. Az a) és b) esetekben ‐ mivel az ampermérők belső ellenállása kicsi ‐ elméletileg számolható, de gyakorlatilag igen nagy, a műszerekre káros áramokat kapunk. A mérési utasításban ilyen kapcsolás nem fordulhat elő. A c) kapcsolás (2. ábra) elméletileg, gyakorlatilag létrehozható mérési adataival egyenletrendszerünk tagja lehetne. 2. ábra A párhuzamos kapcsolás miatt azonban a számolás és így a végeredmény is bonyolultabbá válik, s mivel a végképletben az áramerősségek hibái a műveleteknek megfelelően összegeződnek, a végső hiba megnő. Hasonlóképpen vizsgálhatnánk még más lehetséges kapcsolásokat.
Iglói Ferenc (Szeged, Radnóti M. Gimn., IV. o. t.) |
|