A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha a palló alátámasztásától mért távolságban hat egy erő ‐ melynek komponensei , ‐, akkor az és alátámasztási pontokra vonatkozó forgatónyomatékok egyensúlyának feltétele | | (1) | valamint | | (2) | ahol és az alátámasztásoknál fellépő erők függőleges komponensei. (Ha a palló egyik vége sem mozdulhat el vízszintes irányban, akkor a vízszintes komponensekre nézve a feladat sztatikailag határozatlan, ha az egyik végén görgőkkel van alátámasztva, akkor a másik végén egy nagyságú erő hat.) A feladat az, hogy megvizsgáljuk, hogy az ember keresztülhaladásakor hol és milyen erő lép fel. Definiáljuk az ember által megtett utat a súlypontja és az alátámasztás között vízszintesen mért távolsággal. Az ember többféleképpen mehet át a pallón. a) Az ember tömegközéppontjának nincs vízszintes irányú gyorsulása. Ez a mozgás csak akkor lehetséges, ha az embernek egyszerre mindkét lába a pallón van, csak amikor a súlypontja az egyik talpa fölé érkezik, emeli fel a hátul levő lábát, és gyorsan lép. Ekkor a talpainál ható erők eredője függőleges irányú, és hatásvonala keresztülmegy a súlyponton. Így a erő mindig csak a súlypont távolságától függően, a lépések nagyságától, számától függetlenül lép fel. Az alátámasztásoknál ható erők grafikonjai az (1), (2) egyenleteknek megfelelően (folytonos) egyenesek (1. ábra). 1. ábra b) Az embernek mindig csak az egyik lába éri a pallót, súlypontjának van vízszintes irányú gyorsulása. Ekkor a 2. ábrának megfelelően ferde erők lépnek fel, mindig a lent levő talpnál. 2. ábra Az erő függőleges komponense , mivel függőleges irányban a tömegközéppont nem gyorsul, vízszintes komponensét a súlypont helyzete és a gyorsulás pillanatnyi értéke határozza meg. Látható, hogy , értéke ugrásszerűen változik, és a szakadási pont mindig két "lábnyom'' közé esik (3. ábra). 3. ábra c) A legvalószínűbb eset, hogy az ember mindkét lába a pallón lehet, de a lépés során egyiket fel is emelheti. Ekkor a grafikon a két előző függvény összetételeként állítható elő, figyelembe véve, hogy az 1. ábra grafikonjának megfelelő szakasz csak akkor létezik, ha a súlypont mozgásának van állandó periódusa (4. ábra). 4. ábra
Homor Lajos (Esztergom, Dobó K. Gimn., I. o. t.) |
|
|