A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Az segédtükröt úgy kell elhelyezni, hogy az főtükör fókusza az fókusztávolságon belül legyen. Az ugyanis a gyakorlatilag végtelenből érkező fénysugarakat a fókuszban, pontosabban a fókuszsíkban gyűjti össze. Az viszont a fókusz felé tartó sugarakat párhuzamosan, az azon kívül találkozókat pedig széttartóan verné vissza, vagyis a valódi képalkotáshoz az -ről visszavert sugaraknak az fókusza előtt kell találkozniuk. A feladat szerint (az által létrehozott) képtávolság egyenlő a tükrök távolságával (. ábra). 1. ábra Mivel a tárgy ‐ az által létrehozott kép az fókuszában ‐ az mögött helyezkedik el, ezért a tárgytávolság negatív. A leképzési törvény szerint Ez -ra másodfokú egyenlet:
| | ahol a pozitív gyök felel meg valódi képalkotásnak, tehát az tükröt cm-re kell elhelyezni az -től. Azért szükséges, hogy a kép a furat helyén keletkezzék, mert így lehet minimális nagyságú lyukon maximális fénynyalábot átbocsátani. b) Akkor tudunk végtelenre akkomodált szemmel nézni, ha egy pontról párhuzamos fénysugarak érkeznek a szemünkbe. Ez megvalósul, ha a kép a fókuszsíkban keletkezik. Tehát az okulár fókuszának a furat helyére kell esnie. c) A szögnagyítást legkönnyebben az optikai eszközök középpontjain áthaladó sugármenetek felhasználásával határozhatjuk meg (. ábra). 2. ábra Az szög alatt látszó csillagot az a fókuszsíkba, a tengelytől távolságra képezi le. Az ezt úgy viszi tovább, hogy a csillag képe az síkjában a középponttól távolságra jön létre, ugyanis | | Mivel ez a kép az okulár fókuszsíkjában keletkezik, ezért a fénysugarak az okuláron áthaladva a tengellyel szöget bezárva párhuzamosan fognak haladni, ahol Az eredő szögnagyítás | | (kis szögek esetén ).
Kovács Géza (Bp., I. István Gimn., IV. o. t.) |
|