|  
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Az  segédtükröt úgy kell elhelyezni, hogy az  főtükör fókusza az  fókusztávolságon belül legyen. Az  ugyanis a gyakorlatilag végtelenből érkező fénysugarakat a fókuszban, pontosabban a fókuszsíkban gyűjti össze. Az  viszont a fókusz felé tartó sugarakat párhuzamosan, az azon kívül találkozókat pedig széttartóan verné vissza, vagyis a valódi képalkotáshoz az -ről visszavert sugaraknak az  fókusza előtt kell találkozniuk. A feladat szerint (az  által létrehozott)  képtávolság egyenlő a tükrök távolságával (. ábra).         1. ábra    Mivel a tárgy ‐ az  által létrehozott kép az  fókuszában ‐ az   mögött helyezkedik el, ezért a tárgytávolság  negatív. A  leképzési törvény szerint  Ez -ra másodfokú egyenlet:
  |  |    ahol a pozitív gyök felel meg valódi képalkotásnak, tehát az  tükröt   cm-re kell elhelyezni az -től. Azért szükséges, hogy a kép a furat helyén keletkezzék, mert így lehet  minimális nagyságú lyukon maximális fénynyalábot átbocsátani. b) Akkor tudunk végtelenre akkomodált szemmel nézni, ha egy pontról  párhuzamos fénysugarak érkeznek a szemünkbe. Ez megvalósul, ha a kép a  fókuszsíkban keletkezik. Tehát az okulár fókuszának a furat helyére kell esnie. c) A szögnagyítást legkönnyebben az optikai eszközök középpontjain áthaladó  sugármenetek felhasználásával határozhatjuk meg (. ábra).        2. ábra    Az  szög alatt látszó csillagot az  a fókuszsíkba, a tengelytől  távolságra képezi le. Az  ezt úgy viszi tovább, hogy a csillag képe az  síkjában a középponttól  távolságra jön létre, ugyanis  |  |    Mivel ez a kép az okulár fókuszsíkjában keletkezik, ezért a fénysugarak az  okuláron áthaladva a tengellyel  szöget bezárva párhuzamosan fognak  haladni, ahol  Az eredő szögnagyítás  |  |    (kis szögek esetén ).   
 | Kovács Géza (Bp., I. István Gimn., IV. o. t.) |  
  |