A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egyensúly esetén a gyertyára ható erők eredője nulla. Ha -szel jelöljük a folyadékból kiálló rész hosszát, akkor a gyertya meggyújtása pillanatában
Miközben a gyertya ég, állandóan csökken. Vizsgáljuk (1)-nek megfelelően -et, mint függvényét. A gyertya addig éghet, ameddig . Amikor a gyertya hossza eléri az értéket, akkor , és a lángot eloltja a folyadék. A folyadék alatti rész hossza amely csökkenésével szintén csökken. Ezért abban a pillanatban lesz a legrövidebb rész a folyadék alatt, amikor a gyertya elalszik. Amennyiben a lemerülő rész és a teljes hossz arányát tekintjük, úgy az függvényt kell vizsgálnunk, amely azonban csökkenésével növekszik. Tehát a gyertya meggyújtásának pillanatában volt a gyertya legkisebb hányada a folyadék alatt. Vizsgáljuk meg, hogy milyen kiindulási értékek mellett van értelme a fenti megoldásnak! A gyertyát csak akkor lehet meggyújtani, ha az úszik a folyadékban. Ennek az a feltétele, hogy a kezdeti hosszúsággal fennálljon az egyenlőtlenség. Amennyiben egyenlőség vagy fordított egyenlőtlenség teljesül, akkor a gyertya lebeg, illetve elmerül, tehát nem tudjuk meggyújtani. Szükséges még, hogy a gyertya stabilan függőlegesen álljon a folyadékban. Ez akkor teljesül, ha a gyertya és a fémgolyó közös súlypontja alacsonyabban helyezkedik el, mint a felhajtóerő támadáspontja. Az utóbbi a folyadékba merülő rész geometriai középpontjában van. A súlypont a gyertya aljától távolságban van, a bemerülő rész középpontja pedig magasságban. A stabilitási feltétel: ahonnan átrendezéssel, majd gyököt vonva Ha ez fennáll a kezdeti értéknél, akkor csökkenő -lel még jobban teljesül, azaz a gyertya csak a meggyújtása előtt dőlhet el.
Berkes Enikő (Bp., Kossuth Zs. Gimn., III. o. t. ) |
és Egyedi Dániel (Nagykőrös, Arany J. Gimn., IV. o. t. ) |
|
|