A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel rendszerünk egyensúlyban van, az egyes testekre ható erők, illetve forgatónyomatékok eredője zérus. Vegyük sorra az egyes testeket!
A teherre két erő hat: a súlyerő és az első kötél által kifejtett erő (nagysága ). Így az első kötélben ható erő megegyezik a teher súlyával. A mozgó csigára négy erő hat: a súlyerő (nagysága ), az első kötél által kifejtett erő , a második kötél szakasza és szakasza által kifejtett erők ( és ). Az utóbbi két erő forgatónyomatékot is kifejt a mozgó csigára. Mivel az erőkarok egyenlőek, a két erő nagysága is megegyezik. Nagyságukat onnan kapjuk meg, hogy a két erő eredője ellentétes a súlyerő és az első kötél által kifejtett erő összegével. Hasonló módon az álló csigára is csak a második kötél szakasza és szakasza fejt ki forgatónyomatékot, ezért az erő nagysága megegyezik az , ill. szakaszokban ható erők nagyságával. Az álló csigára a második kötél által ható két erő ( és F) és az álló csiga súlyának eredője adja meg a harmadik kötélben ható erő ellentettjét, aminek iránya a kötél iránya. Az ábra jelöléseit felhasználva a fentebb elmondottakat az alábbi egyenletekkel fejezhetjük ki:
Ezekből
Numerikus adatainkkal , , ; ; .
Zombory József (Budapest, Leövey K. Gimn., II. o. t. ) |
és Wéber József (Budapest, Leövey K. Gimn., II. o. t. ) |
|