A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a fogaskerekek tehetetlenségi nyomatékát , ill. -vel, a megfelelő szögelfordulásokat és -vel, a szöggyorsulásokat és -vel! Feltételezzük, hogy a fogaskerekek közt ható erő érintő irányú. Ez nem szükségszerű, hiszen a fogaskerekeket tetszőleges erővel egymáshoz szoríthatjuk (statikailag határozatlan feladat), a sugár irányú erő azonban úgysem ad forgatónyomatékot. Mindkét fogaskerékre felírhatjuk a forgómozgás alapegyenletét:
Mivel a fogaskerekek nem csúszhatnak, a kerületi elmozdulásoknak és a kerületi gyorsulásoknak meg kell egyezniök. Az (1)‐(4) egyenletekből pl. -et kifejezve: | | (5) | Ez egy olyan harmonikus rezgőmozgás egyenlete, melynek körfrekvenciája | | (6) | A szögelfordulás az idő függvényében: ahol a legnagyobb szögelfordulást jelöli. A maximális szögsebesség értékű. A másik fogaskerék mozgását (3) alapján számíthatjuk, a maximális szögsebesség . A legnagyobb szögsebességet a fogaskerekek a teljes rezgésidő negyedrésze alatt, tehát idő múlva érik el. Az érintkezési pontnál ható erő (1) és (5)-ből fejezhető ki: | | (7) | irányát úgy vettük fel, hogy a második fogaskeréknél növeli a visszahúzó erőt. (7)-ből látható, hogy akkor pozitív, ha Ennek szemléletes jelentése van, hiszen és , ahol és az egyes fogaskerekek körfrekvenciája, akkor, ha nem kapcsolódnak egymáshoz. Ha a fogaskerekeket összekapcsoljuk, akkor rezgésük körfrekvenciájának meg kell egyeznie. Az erőnek tehát olyan irányúnak kell lennie, hogy -et csökkentse és -t növelje. Amennyiben a fogaskerekek jó közelítésben homogén korongoknak tekinthetők, úgy és helyében és írható.
Klebniczki József (Szeged, Ságvári E. Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján |
|