Feladat: 903. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Harmat Péter ,  Klebniczki József ,  Mihály György 
Füzet: 1971/január, 38 - 40. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Felületi feszültségből származó erő, Felületi feszültségből származó energia, Erők forgatónyomatéka, Összetartó erők eredője, Szélsőérték differenciálszámítással, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1970/március: 903. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. A keret alakját egyértelműen jellemezhetjük a léceknek a vízszintestől mért α hajlásszögével. A keretre az 1. ábrán látható erők hatnak.

 
 
1. ábra
 

Mivel a folyadékhártyának két szabad felülete van, ezért F=2lσ. Ha az egész keretre írjuk fel a külső erők és forgatónyomatékok egyensúlyát, azonosságot kapunk. Az F, G és α közti összefüggést csak akkor tudjuk meghatározni, ha kihasználjuk, hogy a keret egyes darabjai külön-külön is egyensúlyban vannak. Írjuk fel pl. az AB szakasz egyensúlyának feltételét! A rúd végpontjában a csuklók a 2. ábrán látható erőkkel nyomják a rudat.
 
 
2. ábra
 

Szimmetriaokokból a B pontban csak függőleges erő hat. Kapjuk tehát, hogy
Fcosα+F3-F1=0,(1)F2-Fsinα=0.(2)


A forgatónyomatékot írjuk fel a B pontra!
F(l/2)-F1lcosα-F2lsinα=0.(3)
Ebben a három egyenletben három ismeretlen erő és az α szög szerepel. A hiányzó egyenletet az A pontban levő csuklóra ható erők egyensúlya szolgáltatja.
 
 
3. ábra
 

A szimmetrikus elrendezés miatt az AB és AD rudak reakcióerejének függőleges komponense azonos nagyságú (3. ábra):
2F1-G=0.(4)
Az (1)‐(4) egyenletrendszerből cosα-ra a következő egyenletet kapjuk:
2Fcos2α-Gcosα-F=0,(5)
ahonnan
cosα=G4F±(G4F)2+12.
Mivel 0<α<90, azért a négyzetgyököt pozitív előjellel kell vennünk. A cosα<1 feltétel akkor teljesül, ha G<F. Amennyiben ez nem áll fenn, úgy nem jöhet létre egyensúly a fenti erők hatására. A keret egészen α=90-ig deformálódik, ekkor a B és D csuklók érintkezésénél fellépő vízszintes erők állítják vissza az erőegyensúlyt. Hasonlóan α=0-nál is létrejöhet az A és C csuklók közt fellépő erők hatására. Ennek feltételét, valamint az egyes egyensúlyi helyzetek stabilitását kényelmesebb az energiaviszonyok tanulmányozásával meghatározni.
 

Harmat Péter (Mosonmagyaróvár, Kossuth L. Gimn., II. o.t.)

 

II. megoldás. Vizsgáljuk meg a rendszer energiáját az α szög függvényében. A keret által határolt terület A=l0sinα. Mivel a felületi feszültség egyik definíciója szerint a felületegységre eső energiát jelenti, ezért (figyelembe véve, a folyadékhártya mindkét felszínét) a felületi energia:
E1=2Aσ.
A G súlyú test helyzeti energiája a C ponthoz viszonyítva
E2=-2l(sinα)G.
A teljes energia
E=2l2σsin2α-2l(sinα)G.

Ha ábrázoljuk E-t a függvényében, akkor G2lσ eseteknek megfelelően 3 különböző jellegű görbét kapunk (4. ábra).
 
 
4. ábra
 

Stabil egyensúly ott alakul ki, ahol az energiának minimuma van. Ez mindig teljesül az α=90-os szögnél, valamint G<2lσ esetben α=0-nál is. Ahol az energiának maximuma van, ott a rendszer instabil egyensúlyi helyzete található. A G>2lσ esetben ez sohasem teljesül, a G2lσ esetben pedig valamilyen α szögnél. Ez a szög a differenciálszámítás segítségével határozható meg, mivel α0 értéknél
E'=4l2σcos2α0-2lGcosα0=0.
Ebből egyszerű átalakításokkal megkaphatjuk az (5) egyenletet.

Határesetben, ha G=2lσ, akkor α0=0.
 

Klebniezki József (Szeged, Ságvári E. Gimn., III. o. t.)