A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Határozzuk meg először a kérdéses erők irányát! Bármelyik rudat nézzük, a rá ható erők és egy tetszőleges pont körüli forgatónyomatékok eredője csak akkor lehet , ha a rúdra a végpontjain ható mindkét erő rúdirányú. Ezért ‐ a jelen esetben ‐ valamennyi rúderő rúdirányú lesz. (Nem lenne ez így, ha a rudak súlyát nem hanyagolnánk el.) Tudjuk továbbá, hogy a kötélerő kötélirányú.
Írjuk fel az egyensúly feltételét a tetraéder egyik csúcsára! ha az az erő, amellyel a kötél hat a csúcspontra, , az az erő, amellyel a két rúd hat a csúcspontra. E négy vektor összege akkor és csak akkor , ha tetszőlegesen választott térbeli koordináta-rendszerben mindhárom komponensük összege külön-külön . (Az egyetlen vektoregyenlet tehát skaláregyenletet jelent.) Az ábra szerinti koordináta-rendszert fölvéve és a megfelelő komponenseket hasonló háromszögekkel számítva az alábbi egyenletrendszert kapjuk:
komponensekre ,
komponensekre . komponensekre .
Megoldva:
Ha a rudak a csúcspontra az ábra szerinti irányú -os erővel hatnak, akkor Newton III. törvénye szerint a csúcspont a rudakat ellentétes irányú -os erővel nyomja. Hasonló okból a kötelet -os erő húzza, Mivel a tetraédert függőleges tengely körül elforgatva a rendszer önmagába megy át, a többi csúcspontban hasonló a helyzet. Mint láthattuk, a végeredmény független a tetraéder éleinek hosszától.
Ráskai Ferenc (Győr, Révai M. Gimn., II. o. t. ) dolgozata alapján | Megjegyzés. A rúderők csak akkor határozhatók meg egyértelmúen, ha feltételezzük, hogy a rudak összekapcsolása csuklókkal történt. Ellenkező esetben a rendszer ‐ a szimmetria ellenére is ‐ statikailag határozatlan.
|